Újnépbetegség:amagány

A 127 milliós Japánban 6,2 millió 65 éven felüli, összesen pedig 18,4 milliónál is több ember él egyedül. A tokiói Meidzsi Egyetem szociológusát, Josikazu Nangót idézve a Japan Times című napilap augusztusban állapította meg keserűen: ma éppen kétszer annyian vannak a magányosok, mint 30 éve. A high-tech városi környezetéről ismert országban ezt a kérdést is próbálják technológiai támogatással megoldani. Például interneten át segítő társalkodókkal. A HVG-nek nyilatkozó, 3 éve a szigetországban élő magyar nő, Ari azt mondja, a magányos japánok jellemzően nem azért jelentkeznek, hogy kipanaszkodhassák magukat, sőt elsőre gyakran úgy tűnik, mintha nem is keresnék a társaságot. „Bár ők kezdeményeznek, sokszor nagyon nehezen mondanak bármit. Először nekem kell megosztanom velük az ügyes-bajos dolgaimat, és miután ezt megértően meghallgatják, csak akkor kezdenek ők is mesélni” – mondja.

A szigetország lakói nem csak az emberi tanácsadóknak, a robotoknak is megnyílnak idővel. A helyi tudósítók által bemutatott képeken gyakran tűnik fel a robotkutyáját babusgató, jellemzően idős japán – a Sony nálunk is ismert Aibo kutyája jelentős részben éppen társpótlásként készült. Az idén Paro, a szőrös gépfóka is bekerült a hírekbe, „akinek” bármilyen témáról szívesen mesélnek az idősotthonok lakói, miközben simogatják is a robotot. Az okosabb gépek pedig már nemcsak hallgatnak, hanem gyakran hangosan le is reagálják „barátjuk” tevékenységét, például kedvesen biztatják a nehezen mozduló idős embert, és örülnek a lépéseinek.

De létezik kevésbé kézzelfogható, holografikus (virtuális) barát- vagy éppen feleségpótló is. A 150 ezer jenbe, azaz nagyjából 375 ezer forintba kerülő eszköznek ráadásul 3700 forintos havi apanázst is kell fizetni, ennyi a gépezetbe életet lehelő szolgáltatás díja. A Gatebox nevű hardverben megjelenő animelányt fejlesztő Vinclue ezt a megoldást elsősorban fiatalabbaknak és középkorúaknak szánja. Köztük egyre többen vannak, akik extrém magányban élnek. A japán kormány által nyilvánosságra hozott adatok szerint az ezredforduló környékén nagyjából félmillióra volt tehető a hikikomori nevű társadalmi jelenségben érintettek száma, 2010-ben pedig már 700 ezernél is többeket azonosítottak „hikkyként”, ahogy a helyi szlengben mondják. Ők azok, akik legalább fél éven át – néha pedig évekig – alig vagy egyáltalán nem mozdulnak ki a lakásukból. A társadalomtól való ilyen mértékű elzárkózás elsősorban a 16–39 éves korosztályra jellemző. ¬ BALOGH CSABA