Bespájzolt a jegybank

Tavaly is nyereséges volt a Magyar Nemzeti Bank: 38,3 milliárd forint lett a mérlegszaldó, eredménytartaléka pedig immár 200 milliárd fölé hízott – többek között ez áll a jegybank 2017-es üzleti jelentésében, amit a minap fogadott el az Országgyűlés. Az eredmény alapvetően a devizaeladásokon szerzett árfolyamnyereségnek köszönhető – ez önmagában több mint 60 milliárd forint –, miközben tízmilliárdok mentek el például bankjegycserére. Matolcsy György jegybankelnök az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt kiemelte, hogy a folyamatosan alacsonyan tartott alapkamaton az állam is nyert: 2017-ben 600 milliárd, 2013–2017 között összesen 1600 milliárd forintnyi kamatkiadást spórolt meg, amit az idén további 800 milliárddal gyarapíthat. Hangsúlyozta: az államadósságnak már csak a 18 százaléka áll fenn devizában, de jó lenne, ha ez az arány nulla lenne. Szerinte a lakosság 5700 milliárd forintnyi készpénzállományát lehetne állampapírokba forgatni. Matolcsy az unortodox, minden határon túl laza monetáris politika melletti érvként sorakoztatta fel azt is, hogy a 2017 tavaszán zárt, kedvezményes növekedési hitelprogramban 44 ezer kis- és közepes vállalkozás 2800 milliárd forintnyi hitelhez jutott, s a piaci kamatok is csökkentek, a vállalati és a lakossági szektorban egyaránt. Arra azonban már nem tért ki, hogy vannak jelek e tendencia fordulására, holott pont ezért szorgalmazza az MNB a fix kamatozású hitelkonstrukciókat.