Lapraszerelve
Bár az e-könyv nem forgatta fel fenekestül a könyvpiacot és az olvasási szokásokat, a hangoskönyvnek még lehet erre esélye. Legalábbis Nyugaton, mert Magyarországon egyik olvasási forma terjedése sem követi a nemzetközi folyamatokat.
Pörgetni kell
Hangosolvasás
Hangoskönyv-kínálat egy budapesti könyvesboltban. Karizmatikus előadók
A lassuló e-könyv-piacot felforgatta az elmúlt években a hangoskönyvek sikere. Bár Nyugaton már másfél évtizede jól futnak, az elemzőket is meglepte, hogy tavaly az Egyesült Államokban egyharmaddal nőtt az eladott példányok száma, és az érdeklődés továbbra is növekedni látszik. A trendre a The New York Times című napilap is felfigyelt, és idén március óta havonta közzéteszi a hangoskönyvek bestsellerlistáját. A kiadók azért is lelkesek, mert szerintük míg az e-könyvet csak azok vásárolják, akik amúgy is olvasnak, a hangoskönyvre új vevők is ráharapnak. Ez ugyanis, mint a felhasználók a felmérésekben bevallották, más tevékenységekkel párhuzamosan is hallgatható, például házimunka, főzés, edzés vagy vezetés közben.
A statisztikák szerint az Egyesült Államokban tavaly minden negyedik ember hallgatott meg legalább egy hangoskönyvet, ráadásul az „olvasók” úgy érzik, ez a forma megkönnyíti számukra, hogy az elkezdett kötetet befejezzék. A kiadók arra próbálják rávenni a szerzőket, hogy túrják fel a kész vagy félkész szövegeiket 1–3 óra alatt felolvasható történetekért, mert ezeket különösen könnyű értékesíteni. A University College of London pszichológusai pedig gyorsan közzétettek egy kutatást, amelynek eredményén maguk is meglepődtek. Az derült ki belőle, hogy a hallgatott szöveg érzelmileg, szellemileg és pszichésen is sokkal jobban bevonja a hallgatót, mint a mozgókép követése.
Magyarországon ez a trend még nem érvényesül, de az érdeklődés és a forgalom növekedése mind a hangoskönyvek, mind az e-könyvek esetében folyamatos – fogalmaz diplomatikusan Kovács Péter, a Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatója. Felolvasott könyvekből a hallgatók jelenleg 600-700 címből válogathatnak, közöttük igen magas a gyerekeknek szánt művek aránya. Ezek mellett eleinte sok klasszikus, a hagyományos kötelező olvasmányok közé sorolt alkotást „mondtak fel”, de ezek fogytával egyre több kortárs magyar és világirodalmi szöveg is megjelenik – mondja Földes László, a Kossuth Kiadó hangoskönyvekkel foglalkozó szerkesztőségvezetője.
A piacot jellemzi, hogy a szegmens piacvezetője, a Mojzer Kiadóval együttműködő Kossuth a korábbi évi 22–25 új kiadás helyett manapság csak 17–18 címet hoz ki, a bevételeik pedig stagnálnak. A műfaj sajátossága, hogy a sikerhez a jó szerző mellett elengedhetetlenek a karizmatikus előadók. Közülük a Rejtő Jenőt megszólaltató Rudolf Pétert vagy az Örkény- és Hrabal-műveknek is a hangját kölcsönző Mácsai Pált tartják a leginkább közönségvonzónak. A népszerű „hangok” mellett befutnak olyan művek is, amelyeket a szerzőjük dramatizál. Az aktuális sikerlistán ilyenek például a Schäffer Erzsébet újságíró, író, illetve Bagdy Emőke pszichológus által felolvasott saját írások.