Kábelháború
Első ránézésre meghökkentően viselkedik a versenyfelügyelet a tévészolgáltatókkal; a furcsaságok mögött kormányközeli érdekek sejlenek fel.

Politikai parabola


Zavarótényezők

Andy Vajna és Dirk Gerkens, a TV2 Csoport vezérigazgatója. Fel is út, le is út
A televíziós mellett a rádiós piacon is komoly, ráadásul tendenciózusnak tűnő átrendeződés indulhat. A hírközlési hatóság médiatanácsa egyik olyan adó frekvenciaengedélyét sem hosszabbította meg ugyanis, amely a kormányhoz közel álló médiabirodalom konkurenciája. Így már csak mintegy két hónapig szólhatna az a két rádió, amely a leghallgatottabbak között volt, mégsem Mészáros Lőrinc vagy Andy Vajna portfóliójába tartozik: a Music FM és a Sláger FM. (Az NMHH legfrissebb adatai szerint a júliustól szeptemberig tartó időszakban a Music napi hallgatótábora 525 ezer, a Slágeré 393 ezer fős volt, ami országosan a negyedik és ötödik helyet jelentette. Budapesten a Sláger – 183 ezer hallgatóval – vezeti a piacot, a Music 158 ezer hallgatójával a harmadik.)
A feltételes mód azért indokolt, mert a műsorszolgáltatók átalakulhatnak például webrádióvá, vagy megvehetnek más adókat, és így azok frekvenciáján akár az éterben is tovább élhetnek. (A Slágernek például veszprémi frekvenciája is van, mert felvásárolta az ottani Méz Rádiót még 2016-ban, ezt pedig a mostani médiatanácsi döntés nem érinti.) A Music FM üzemeltetője a Prodo Voice Studio Zrt., amelyet Nyerges Zsolthoz közeli üzleti kör birtokol. Nyerges vásárolta fel a volt Simicska-birodalom cégeit, az utóbbi időben pedig megkezdődött ezeknek az átjátszása Mészáros Lőrinc akciórádiuszába.
A Sláger FM frekvenciáját közvetve a Tematic Media Group Kft. birtokolja, amely a romániai befektető, Radu Morar érdekeltsége. A két rádió megszűnésén elsősorban a Vajna-féle Rádió 1 nyerne. A nagyon közeli jövőben ugyanakkor megalakul az a médiaportfólió is, amely alapítványi formában a kormányhoz közel álló televíziókat és rádiókat olvasztja magába Liszkay Gábor és Vaszily Miklós irányítása alatt.