Nyughatatlan özvegyek

Az egy dolog, hogy van egy jó terved, viszont egy jó terv semmit nem ér, ha nincs hozzá egy gyors kocsid. Steve McQueen még matchboxokat tologató gyerek volt, amikor névrokonának, Steve McQueennek, a legmenőbb színészarcnak Hollywoodban azokkal a bizonyos kék szemekkel már volt ilyen, és használta is, például A szökésben. Mire a kis Steve McQueen felnőtt és filmrendező lett, ráadásul a 12 év rabszolgaságért Oscar-díjat kapott, megváltozott a világ, de egy gyors kocsira továbbra is szükség van, Chicagóban mindenképp. Egy bankrablás forgatókönyve rafinált kivitelezési tervről, bezsákolásról, menekülésről, arról a bizonyos banánhéjról és az idegborzoló késleltetésről szól. Azonban a tempót és a feszültséget szinte végig szinten tartó Nyughatatlan özvegyekben már az elején rosszra fordulnak a dolgok. A néző még ki sem emelte az első marék popcornt a bödönjéből, amikor a nem lopott, de nem elég gyors kocsival menekülő férfiak elhaláloznak. Miután egy nejlonzacskóba belapátolják a maradványaikat, a címben jelzett özvegyek – valamennyit kiváló színésznő játssza, többek között Elizabeth Debicki és Michelle Rodriguez – elkezdenek azon gondolkodni, mi állhat férjük nyomorult sorsának hátterében. Érdekes dolgokra bukkannak. Például arra, hogy Chicago a Pokol egyik alternatívája, ahol az átrajzolt morális határokon a gengszterek beszivárogtak a politikába, a politikusok (Colin Farrell, Robert Duvall) elvegyültek a gengszterek között, a hatalmat akarja mindenki, és már alig lehet megkülönböztetni fehér akaratot, fekete ambíciót.