Kirobbanó formában

A hazai össztermék minden várakozást felülmúló, 4,8 százalékos bővülését mérte az idei harmadik negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal (az előző év azonos időszakához viszonyítva). A rendkívül gyors növekedés azért feltűnő, mert a július–szeptemberi időszakban az ipari és a mezőgazdasági termelés viszonylag gyengén alakult. A korábban a fő húzóerőt jelentő járműgyártás például nagyjából 8 százalékkal produkált kevesebbet, mint egy évvel korábban, szeptemberben pedig a közúti gépjárművek gyártása 17,5 százalékkal esett vissza. Ebben közrejátszott, hogy a dízelbotrány által sújtott Volkswagen-csoporthoz tartozó Audinál típusváltás történt, szeptemberben átmenetileg egy műszakos termelésre álltak át. Bár a mezőgazdasági termelésről nem közöl havi adatokat a KSH, a kalászos gabona 5 százalékkal csökkenő terméseredményéből és az idényáras élelmiszerek hónapok óta tartó, két számjegyű áremelkedéséből nem következik kiemelkedő teljesítmény.

Az építőipari termelés viszont száguld, az év kezdetétől számítva közel 23 százalékos növekedés arra utal, hogy a beruházások lendületesen folytatódnak. A gazdasági növekedés másik fő hajtóereje a háztartások élénk kereslete, ami magával ragadta a szolgáltatások teljesítményét. Erre utal például a kiskereskedelmi forgalom dinamizmusa. A lakossági fogyasztás bővülésének az az alapja, hogy a bérek vásárlóereje az idei esztendő első nyolc hónapjában 9 százalékkal haladta meg az előző évit. Bár a gazdasági növekedést a kedvező nemzetközi konjunktúra is segítette, arra a kormány költségvetési és a jegybank monetáris politikája szintén rásegített. Az utóbbi következtében az államháztartás hiánya október végén 1678 milliárd forint volt, bő 300 milliárd forinttal meghaladta az egész évre tervezett összeget. A szokatlanul nagy deficit oka, hogy az EU-támogatások átutalása akadozik, október végéig a 2018-ban 1955 milliárd forintra tervezett uniós forrásnak még a negyede sem folyt be a költségvetésbe. Kérdés, Brüsszel hajlandó-e számlákat befogadni, miután a magyar hatóságok az uniós aggályok ellenére sem látnak csalásra utaló jegyeket az Elios projektjei körül; a cég korábban a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozott. A monetáris politika a 4 százalék felé közeledő infláció ellenére változatlanul laza, mivel a jegybank a fogyasztói árak meglódulását átmenetinek tartja.

Jövőre az elemzők a gazdasági növekedés fékeződésével kalkulálnak. A Kopint-Tárki szerint a GDP 3,6 százalékkal bővül 2019-ben, a GKI csupán 3,2 százalékra tippel. „Most, hogy a vártnál magasabb a bázis, még valószínűbb, hogy a növekedés erre a szintre lassul” – mondta a HVG-nek Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes.