Átláthatósági aggályok
Nem változtatott a Moody’s hitelminősítő Magyarország besorolásán. Elismeri ugyan a robusztus gazdasági növekedést, méltányolja a kormány szándékát, hogy az államháztartás hiányát 3 százalék alatt tartsa, és azt is, hogy a fokozatosan mérséklődő államadósság egyre kisebb hányada áll fenn devizában – a 2011-es 52 százalékról 26 százalékra zsugorodott annak részaránya. Mindemellett a munkaerőhiányt a növekedés akadályának látja, és az adósságterheket is úgy minősíti, hogy azok meghaladják a Baa3 kategóriába sorolt államok átlagát. A Moody’s 2011. november 24-én lökte a magyar állampapírokat a befektetésre nem ajánlott kategóriába, egy héttel az után, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette, elővigyázatossági hitelről óhajt tárgyalni az IMF-fel. Utóbbiból nem lett semmi, a bóvli besorolást pedig 2016 végéig fenntartotta a Moody’s; azóta a befektetésre ajánlott kategória alján tartja a magyar állampapírokat. Ebben közrejátszanak a politikai természetű kockázatok, ezek közül a mostani értékelés a kiszámíthatatlan szabályozást, az átláthatóság hiányát, az Európai Unióhoz fűződő „bonyolult viszonyt”, a kormányzás minőségének globálisan gyenge megítélését, a korrupciót, valamint az EU 7. cikkelye szerinti eljárást említi. Összegezve megállapítja: ezek a tényezők kedvezőtlenül befolyásolják a politika hitelességét.
