Azúradta,azúrelvette

Vörös Szilárd

Milliárdos összeget kapott Puch László, az MSZP volt pénztárosa a Szabad Föld eladásáért Mészáros Lőrinc cégétől – tudta meg a HVG a szocialista politikushoz közeli forrástól. Puch maga nem akart nyilatkozni, a pontos ár pedig üzleti titok. A Szabad Föld a közbülső állomásról már ingyen, „felajánlással” került át a fideszes médiaholdingba. Ezen a körülményen forrásunk is jót nevet, hiszen ki az, aki ennyi pénzt ad, hogy utána egy percre se tudja szerzeményét a magáénak. Állítólag Puchnak nem árulták el, hogy ez lesz a hetilap sorsa, ő nem is Mészárossal tárgyalt.

A vidéki kritikus nyilvánosság utolsó bástyájának számító Szabad Föld eladása után derült ki, hogy „tovább erősít a Népszava”. Ez valójában a Vasárnapi Hírek beolvasztását jelentette a napilapba, ami, bárhonnan nézzük is, valójában a hétvégi sajtókínálat szűkítését jelenti.

Bár bizonyos körökben felmerült, hogy a Vasárnapi Hírek beolvasztása egy alku része, Puch-közeli forrásunk ezt tagadta. Úgy tudja, az átalakítás a volt szocialista pártpénztárnok üzleti döntése. Elmondások szerint a nyugati lapok mintájára vastag, 60–64 oldalas hétvégi Népszavát akar, ennek a lehetőségét teremti meg a Vasárnapi Hírek beolvadása. Amit gyorsabban lehet majd ellenőrizni, mint hogy bárki beérné a sánta kutyát.

Puch – osztrák cégén keresztül – 2016-ban vásárolta meg a Szabad Föld kiadója mellett a Népszavát és a Vasárnapi Híreket is, onnantól a lapok árbevétele szárnyalni kezdett, megjelentek ugyanis a kormányzati és állami hirdetések. Míg a Szabad Föld kiadójának 2016-ban 177 millió forint volt az értékesítésből származó árbevétele, 2017-re ez 1,4 milliárd forintra nőtt. A két éve még veszteséges lap tavaly már adózás utáni nyereséget produkált. A HVG 2017 januárjában megírta, hogy Puch cége 990 milliós tőkeemelést hajtott végre a kiadóban, és abban az évben az anyagjellegű ráfordítás – takarjon ez akármit is – durván megugrott, 909 millió forintra.

A Népszavánál kicsit bonyolultabb a számítás, a napilap esetében nem elég az új céget nézni. Összességében az látszik, hogy az újság árbevétele a triplájára nőtt 2017-re, a Vasárnapi Híreket is kiadó XXI. század Média Kft. árbevétele ugyanis 1,6 milliárd volt tavaly. Az állami hirdetésekből származó összeg megközelítette a félmilliárd forintot. A kormányzati reklámok az után jelentek meg a Népszavában, hogy 2017 februárjában Puch betette oda a lábát. A 444.hu korábbi cikke szerint azzal érkezett, hogy aggodalomra nincs ok, pénz van, csináljanak jó újságot. Az elvárás az volt, hogy tényszerűen számoljanak be az eseményekről, és ha lehet, az Orbán családot ne bántsák.

Puch körében azóta is tagadják a beszámoló bizonyos részleteit, de azt elismerték, hogy „politikai döntés nélkül” nem kaptak volna állami hirdetést a baloldalhoz sorolt lapjaik. Forrásunknak fontos, hogy elmondja: Habony Árpáddal vagy Rogán Antallal nem kellett tárgyalni. „Elkezdődött egy együttműködés, elkezdtünk ajánlatot tenni különböző ügynökségeknek, amelyek nyertek tendereket. Így akkor mi is benne voltunk” – írja le az együttműködést. Állami hirdetések nélkül aligha élték volna túl a lapok, forrásunk nehezményezte is, hogy hol az a baj, hogy a legnagyobb politikai napilap nem kap állami hirdetést, hol a fordítottja. Az állami hirdetéseken alapuló profitot azonban nem forgatták teljes egészében vissza a tartalom előállításába. A két cégből több mint 400 milliós osztalékot vettek ki a tulajdonosok.

Puch húzása sokakat megdöbbentett, szocialista körökben is. „Szégyen” – kommentálta egy nem Puch oldalán álló politikus, de még a köréhez soroltak sem értettek egyet az eladással. Bár állítólag a Szabad Föld példányszáma csökkent, és a postai előfizetések miatt a hatalomnak „kitett” volt a konstrukció, egyik szocialista beszélgetőtársunk szerint nem anyagi oka volt annak, hogy Puch eladta a lapot, hanem politikai. „Most szóltak, hogy adja oda” – mondta, de ugyanezt fogalmazta meg több, nemcsak szocialista körből származó nyilatkozónk is. ¬ D. BÁNYÁSZ GERGŐ, WINDISCH JUDIT