Más tollával

Két évtized alatt több mint tizenötszörösére nőtt, és 2015-ben tetőzött a valamilyen okból visszavont tudományos közlemények száma. A megbízhatatlan vagy megismételhetetlen kutatási adatok miatti visszavonások mellett ugyanilyen arányban nőtt a plágiumon, a kísérleti eredmények meghamisításán vagy kitalálásán, illetve másféle csaláson kapott szerzők száma, három évvel ezelőtt már több mint négyszáz esetben buktak le ilyesmivel – derül ki a Science tudományos magazin összeállításából. A kutatás szerint a kifejezetten ezekre a leleplezésekre szakosodott Retraction Watch szervezet adatbázisában számon tartott mintegy 30 ezer tudós közül nagyjából félezren felelősek a manipulálások 25 százalékáért. Köztük olyan „visszaesők”, mint Fudzsii Jositaka japán aneszteziológus, akit 2002-ben 169 tanulmány meghamisításában találtak vétkesnek, illetve egy német kollégája, Joachim Boldt, akit 96 esetben kaptak rajta. A top 10-be három japán és két egyesült államokbeli mellett egy-egy német, holland, kínai, tajvani és dél-koreai tudós tartozik – összesen 592 rendbeli visszavonással. Az adatokból kiolvasható, hogy az iThenticate plágiumkereső szoftver 2004-es megjelenése óta jelentősen megnőtt a más tollával ékeskedésen kapott kutatók aránya, de az is, hogy az utóbbi évtizedben a korábbinál jóval többen próbálkoztak a szakmai lektorálás manipulálásával. Bár az abszolút számok csökkenő tendenciát mutatnak, a tanulmány szerzői felhívják a figyelmet, hogy 2012 óta tízezer tudományos publikációra mindig jut négy hiteltelen kutatás is.