Bénulókacsa?

afp / MAXIM ZMEYEV

„Ha nem lehet megállítani a rapzenét, akkor az élére kell állni, és irányítani” – mondta Vlagyimir Putyin orosz államfő, miután kisebbfajta lázadást okozott, hogy a hatóságok sorra tiltották be az ismert zenészek fellépéseit. A rap és az egyéb, YouTube-videókon és más közösségi oldalakon terjedő modern zenei áramlatok teljes meg nem értéséről tanúskodó nyilatkozat azonnal visszafelé sült el, s a rapperek megszervezték a maguk „Elő fogom adni a zenémet” című tiltakozó koncertjét.

Míg a múlt évtized közepe óta orosz fiatalok milliói hallgatják a hagyományos médiumokban – tévékben és rádiókban – csak elvétve játszott rapelőadókat, a hatóságok jó ideig egyáltalán nem figyeltek fel a hatalomban lévő generációktól fényévnyi távolságra lévő zenei stílusra. A hirtelen változás tavaly novemberben következett be, amikor kiderült, hogy a krími Kercs város egyik iskolájában vérengzést végrehajtó tizenéves diák, valamint az arhangelszki KGB-székház bejáratánál magát felrobbantó fiatalember ugyanazokat az orosz rap-, illetve hiphopzenészeket kedvelte. Igazi botfülű módjára a hatóságok azonnal elkezdték válogatás nélkül betiltani és zaklatni a bűnbaknak kikiáltott alternatív zenészeket és együtteseket – köztük a Huskyt, az Ic3peaket, a Frendzonát és a Poslaja Mollyt –, és nem is tudatosult bennük, hogy ezzel magukra haragítják azokat a milliókat is, akik mindenféle agresszivitás nélkül imádják őket.

Az orosz hatalom most ugyanúgy igyekszik ellenőrzése alá vonni az ifjúsági kultúrát, ahogy azt megpróbálta a szovjet rendszer is, amely különféle klubokat hozott létre, hogy keretek közé szorítsa a pártkáderek által nem értett „őrjöngő rockot”. A kísérlet akkor sem sikerült, és valószínűleg most sem fog, a rapperek ugyanis a hatalomtól teljesen különváltan, a maguk világában léteznek. „Még az is kétséges, van-e bármi közük a rappereknek azokhoz, akik meg akarják dönteni a Putyin-rezsimet. Az viszont biztos, hogy az orosz rap túl fogja élni az államfőt és az országlása idején terjesztett hivatalos kultúrát” – vélekedett Georgij Birger, a moszkvai Carnegie Intézet egyik vezetője.