Azultidoktrína

Megjelent a Freedom House (FH) éves kutatása a világ országairól, amelyben az amerikai civil szervezet azt vizsgálja, milyen kihívásokkal küzd a demokrácia világszerte. A kutatás fedőlapján látható karikatúra egy „szabadság” feliratú, lángoló máglyát ábrázol, amelyet a körülötte álló politikai vezetők táplálnak oxigénnel vagy olajjal. A rajzon, egyedüli uniós politikusként, Orbán Viktor is feltűnik. A képhez passzol, hogy az FH legfrissebb kutatása Magyarországot már csak a „részben szabad” országok között sorolja fel. EU-taggal ilyen még nem történt. A szervezet szerint Orbán Viktor és a Fidesz-kormány támadja a sajtót, az egyetemeket, a kutatókat, az akadémikusokat, a civil szervezeteket, az igazságszolgáltatást és a magánszektort. Magyarország az idén már csak 70 pontot kapott a százból, kettővel kevesebbet, mint tavaly. Ez azt is jelenti, hogy a magyar besorolás 13 év óta folyamatosan romlik. A 85 százalékban amerikai költségvetési támogatásból gazdálkodó washingtoni szervezet éves jelentésével a döntéshozókat akarja befolyásolni. A Fidesz azonban immunisnak mutatkozott érveire. A jelentés keddi publikálása után azonnal tudatták: „A Freedom House a Soros-birodalom tagja, Soros pénzeli, és most Soros választási kampányát szolgálja.”

A magyar külügyben nemegyszer okoz problémát Orbán Viktor kártyajátéka. A diplomaták sem tudják mindig elsőre, éppen kinek a kedvére forgatja a lapjait a kormányfő. Ilyenkor pedig az apparátus napokra lefagy. Jó példa erre a venezuelai belviszály. Mario Vargas Llosa lelkesen írja az El Paísban: „Egy szép napon majd könyvet írnak arról, hogyan harcolt a venezuelai nép az elnyomó diktátorokkal, Chávezzel és Maduróval szemben.” Míg a Nobel-díjas író egy percig sem habozott, kinek drukkoljon, Orbán Viktor igyekezett megúszni az állásfoglalást.

Hétfőn a legtöbb európai ország bejelentette, hogy Juan Guaidó oldalára áll a venezuelai hatalmi harcban. Az ellenzéki többségű parlament vezetője ideiglenes elnökké nyilvánította magát Washington támogatásával, és most már Guaidót ismeri el a dél-amerikai ország vezetőjeként az európai országok zöme. Közös EU-s állásfoglalás nem született, Olaszország ugyanis tengelyt akasztott. A populista olasz kormány ezzel Putyinnak – és a fideszes holdudvar nagy részének – az értelmezését fogadta el, hogy már megint egy nemzetközi összeesküvés fenekedik egy független ország választott vezetője ellen.

A venezuelai válság egy időre a magyar külügyet is mattolta – állította egymástól függetlenül több Bem téri forrásunk. A HVG már a dél-amerikai országban elindult változások első napjaiban e-mailt küldött a Szijjártó Péter vezette tárcának, hogy érdeklődjön a magyar álláspontról, de többszöri megkeresésünkre sem kaptunk választ. Nem is nagyon volt mit mondaniuk, amíg Orbán nem dönt. A kormányfő végül hosszas gondolkodás után Merkel és Macron mögé sorolt be. Kellett ehhez az is, hogy a spanyol Néppárt (PP) elnöke, Pablo Casado személyesen felhívja Orbánt, és átbeszéljék, hogyan viszonyulnak a venezuelai krízishez. Az MTI-nek az eszmecsere után annyit mondott el a kormányfő sajtófőnöke, hogy Orbán „osztja a spanyol testvérpárt álláspontját”. Szebben nehéz lett volna becsomagolni, hogy Merkellel és Trumppal ért egyet, nem pedig a venezuelai választott vezetés ellen nemzetközi összeesküvést láttató oroszokkal.

A HVG kereste a hivatalos csatornákon a PP-t, hogy részleteket tudjunk meg a telefonbeszélgetésről, azonban lapzártánkig nem kaptunk választ. Spanyol diplomáciai forrásokból úgy értesültünk, a két pártelnök telefonbeszélgetése „kellemetlen hangulatú” volt, Casado tisztában volt vele, milyen viszonyt ápol Orbán Putyinnal és Erdogannal, de azt is tudta, nem áll messze tőle a kétkulacsos politika. A venezuelai belharc kapcsán is feljegyezték az európai országok diplomatái: a magyar kormány politikája kiszámíthatatlan. ¬ TÓTH RICHÁRD