Van, ami nem annyival jobb, mint amennyivel drágább – az autós navigáció esetében is e gyakori szempont szerint érdemes válogatni.
Telefonnal összekapcsolható fedélzeti navigáció. Új utakon
Galileoéletrekel
Levegőbe emelkedik a négy Galileo műholdat szállító Ariane–5 rakéta. Nagy durranás
afp / S. MARTIN
Kár, hogy a navigációs készülékeknek magyarul nincs praktikus rövid nevük, mint mondjuk az angol satnav vagy a német Navi. Mert amit idehaza emlegetnek, a dzsípíesz, az lassacskán elavul. Igaz, valóban az amerikai GPS (Global Positioning System) volt az első, de ma már csak egy a világméretű műholdas hálózatok közül. Az orosz Glonaszsz és a kínai Beidou után gyakorlatilag már működőképes az európai Galileo rendszer is. A július óta tartó teszt után februárban kezd igazából sugározni az a négy szatellit is, amely még hiányzott a 22 tagú hálózatból. Ez talán feledteti, hogy az EU nagy terve évtizedes késéssel vált valóra: eredetileg már 2008-ban működnie kellett volna. Tervekből most sincs hiány: a Galileo második – erősebb, pontosabb – generációjához 2020-ban készülnek feladni a megrendeléseket. A mai világpolitikai helyzet mintegy igazolja, mennyire előrelátó volt az EU néhány évtizeddel ezelőtt: manapság már nem tűnik teljes képtelenségnek, hogy valamilyen válsághelyzetben Donald Trump esetleg kikapcsoltatja (illetve kívülállók számára elérhetetlenné teszi) a GPS szolgáltatásait.
A politikától független előnyei is vannak a Galileónak. Az egyik az, hogy a GPS néhány méteres pontosságánál precízebb: már a tesztidőszakban is helyenként képes volt 30 centiméteres felbontásra. A terv az, hogy az önvezető autókra való tekintettel 20 centis pontosságot érnek el, és ezt ingyen szolgáltatják. Más kérdés, hogy katonai célokra a GPS és a Galileo egyaránt képes még pontosabb adatokkal szolgálni, illetve a Galileo vállalatoknak is ígér fizetős és pontosabb szolgáltatásokat.
Az általános haszon természetesen az, hogy mind a négy hálózat világszerte igénybe vehető, és négy nyilván megbízhatóbb, mint három. Hogy lesz-e ötödik, az a Brexittel összefüggő kérdés. A GPS-hez hasonlóan a Galileo is sugároz katonai célú jeleket. Ha a britek valóban kilépnének az EU-ból, akkor kimaradnának ebből, és esetleg saját rendszert építenének ki – de ez csak elvi lehetőség. Valószínűbb, hogy szerződéses alapon használhatnák a Galileót. De az is valószínű, hogy – biztonsági megfontolások miatt – beszállítóként már nem jöhetnének számításba.
Más navigációs műholdakhoz hasonlóan a Galileo egységei is nagyon pontos órajelet sugároznak. Ennek alapján lehet világszerte összehangolni például a távközlési hálózatokat vagy a banki rendszereket. Az EU tervei szerint a Galileónak ilyen célokra lesz majd különleges biztonságú fizetős szolgáltatása is, amely megbízhatóan azonosítja a műholdas jeleket, megakadályozva a zavaró adók (jamming) vagy a hamis jelek (spoofing) alkalmazására építő bűnös szándékokat. Ez nem puszta elmélet: kamionokat szoktak például eltéríteni olyan módszerekkel, hogy a műholdas követés ellenére is nyomuk vesszen.
Az első, már működő Galileo-szolgáltatások egyike a kereső- és mentőszolgálat. A pontosabb jel révén tengeren vagy hegyekben több óráról állítólag tíz percre rövidíthető le a bajba jutottak helyének meghatározása, ha erre kitalált készülékek speciális jelet küldenek a helyszínről. Azt is tervezik, hogy később ezek a készülékek fogadni is képesek lennének azt a megnyugtató jelzést, hogy már úton van a mentőegység.
