Ahogy a lónak szaga van, a köztudatban éppen így kíséri korrupció a fegyverbeszerzéseket. Az biztos, hogy a háttéralkuk veszélye a dolgok természetéből fakad: a honvédelmi beszerzések iszonyatos összegeket mozgatnak meg, miközben jó részüket a nyilvánosság kizárásával ütik nyélbe. Az üzletek a világ boldogabb országaiban is vonzzák a nyereségvágy hajtotta szerencselovagokat és a korrupt politikusokat. Magyarországon ráadásul azóta romlik a helyzet, hogy az ágazatba megérkeztek az igazán nagy összegek.
A honvédelmi beszerzések megnövekedett korrupciós kockázataira a minap a Korrupciókutató Központ is felhívta a figyelmet (HVG, 2019. február 14.). A kutatók a 2005. január 1. és 2018. augusztus 30. között lebonyolított közbeszerzéseket vizsgálták meg, ezek között 2010 darab hadügyi tárgyút találtak. Az eredmények szerint 2012 és 2016 között jelentősen megnőtt a verseny nélküli szerződéskötések aránya, 18 százalékról több mint 75-re. 2017-ben átmenetileg 30 százalék környékére esett vissza a mutató, majd 2018-ban ismét kilőtt, vissza a 70 százalékos tartományba. Eközben a nem honvédelmi közbeszerzésre számított értékek a teljes időszak alatt valahol 20–30 százalék között mozogtak – ugyanott, ahol 2012 előtt a biztonsági-védelmi szerződéseké is.
Egy másik mérőszámot is segítségül hívtak a kutatók, amely a verseny megléte vagy meg nem léte mellett azt is figyelembe veszi, hogy megelőzte-e ajánlati felhívás a közbeszerzési eljárást. Ha ugyanis nem volt ilyen, az azt jelenti, hogy a közbeszerzésről csak azok a piaci szereplők tudhattak, akiket az ajánlatkérő külön értesített. Kiderült, hogy 2005–2013-ban jellemzően alacsonyabb korrupciós kockázat mellett kötötték meg a védelemmel kapcsolatos szerződéseket, mint a többi közbeszerzési kontraktust, de 2014–2018-ban a hadügyi beszerzések már „lehagyták” a többit. Eközben a versenyerősség drasztikusan lecsökkent, ami a pénzek nem kellően hatékony elköltését is okozhatja.
Nem független ettől a folyamattól, hogy az Orbán-kormány időközben több lépésben korlátozta a politikai és a civil ellenőrzést a védelmi szféra felett. A Honvédelmi Minisztérium és a honvédség képviselői nem tájékoztatják érdemben és tételesen az illetékes parlamenti bizottságot, a feltett kérdéseken megsértődnek, és igyekeznek adminisztratív-jogi eszközökkel korlátozni az információhoz jutást – mondja Demeter Márta, az LMP társelnöke, akit épp a héten zártak ki a honvédelmi bizottságból az általa jelentett állítólagos nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva. A politikus úgy tapasztalta: nincs valódi parlamenti kontroll a honvédelmi ágazat beszerzései, költései felett. „Legutóbb egy írásbeli kérdésemre tagadta le a minisztérium, hogy újabb business jetet vennének, majd 19 nap múlva kiderült, a honvédelmi tárca cége, a HM EI Zrt. már meg is vásárolta a gépet, és azzal, immár nem meglepetésre, a miniszterelnök utazott” – említi példaként a beszerzések kapcsán a képviselő. A kormányzat tehát nemcsak a közvéleményt, de az ellenőrzésével megbízott parlamentet sem tájékoztatja érdemben és előre a beszerzések céljáról és arról, hogy azok hogyan illeszkednek egy stratégiai koncepcióhoz. Az eredményt a korrupciófigyelők listáiban látjuk.
