Többszöröstúlélő

¬ 1984. március 3. A halál közelsége inkább erőt ad a tudatnak, mint kedvetlenséget.

¬ 1984. június 29. A „hirtelen halál” – tehát nem ágyban, párnák közt, hosszabb előkészület után következő – a túlélő hozzátartozó számára olyan, mint egy inzultus. Mint mikor valaki tapintatlanságot követ el.

¬ 1985. január 18. Nagy jó lehet egészségesen meghalni.

¬ 1985. november 17. Sokan csak későn értik meg, hogy az életben a legnagyobb misztérium nem a halál, hanem a meghalás.

¬ 1986. február 14. Nálam most kóros az eltűnési viszketegség.

¬ 1986. április 26. Nem szabad siettetni, de nem szabad lekésni sem a „jó halált”.

¬ 1987. január 1. Remélem, hogy sikerül csendben elmenni, nem szükséges erőszak.

¬ 1987. augusztus 29. Egy színész, 81 éves korában, reggel, álmában meghalt. Hosszú idő után először érzek őszinte irigységet.

¬ 1988. május 18. „Halálfélelem.” Félek, hogy a halál unalmas.

¬ 1989. január 15. Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje.