Népjóléti büdzsék az EU-ban:
a görög és a német a két véglet

Hagyományosan nem szűkmarkú a gyermek- és családtámogatási pénzek folyósításakor a magyar költségvetés. Budapest már az évtized közepén azon helyek közé tartozott az EU-n belül, amelyek relatíve a legtöbbet költötték a fenti célra. A „brüsszeliek” között összesen három olyan állam akad – a viszonylagosan leggazdagabb Luxemburg, a sokáig komoly migrációs veszteséggel küzdő Írország, valamint az ugyancsak csökkenő lélekszámú Észtország –, ahol mélyebben nyúlnak a zsebbe a társadalom legkisebb egységének támogatásakor, mint itthon. Luxemburg szociális és egészségügyi büdzséjének 15,5, az észtekének és az írekének a 12,8, illetve 12,4 százalékát költötték el a szóban forgó területen a legutolsó (2015-ös) adatok szerint. Idehaza kereken 12 százalék a párhuzamos adat. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésére álló forrásokból Magyarország relatíve háromszor akkora összeget folyósított a fenti célokra, mint például Hollandia, Görögország vagy Portugália. S nagyjából kétszer többet, mint Olaszország vagy Spanyolország.