Tűzzeljátszanak

A kasmíri vita az indiai szubkontinens 1947-es függetlenségéig nyúlik vissza. A hindu többségű India és a muszlim Pakisztán létrejöttekor számos kis államocska, így a kasmíri hercegség is elvileg dönthetett arról, hogy csatlakozik valamelyikhez, vagy független marad. A világ legdrágább fűszere, a sáfrány egyik hazájának tartott, hegyekkel és völgyekkel szabdalt, mesésen szép Kasmír uralkodója hindu maharadzsa volt, de alattvalóinak többsége a muszlim vallást követte. Hari Szingh a semlegességet választotta, de pakisztáni muszlim törzsek megtámadták Szrinagart, a fővárost, ezért a maharadzsa katonai segítséget kért Indiától. Az 1947–1948-as első pakisztáni–indiai háború azzal ért véget, hogy az ENSZ 47. számú határozata népszavazást írt elő a hovatartozásról. India abban bízott, hogy a kasmíriak India mellett döntenek, mivel a többségük és befolyásos vezetőjük Sejk Abdullah is ezt akarta. Pakisztán azonban nem vonult ki az elfoglalt területről, így az 1949-ben létrejött tűzszüneti vonal vált a de facto határrá. Kasmír 65 százaléka India, a maradék Pakisztán irányítása alá került.

Az 1950-es években Kína fokozatosan foglalt el északkeleti területeket az indiai Kasmírból, amelyeket az India elleni 1962-es győztes háborúja után végleg megszállt. Pakisztán Kasmír bizonyos részeit átengedte Kínának, amely így immár az egész vitatott régió 20 százalékát ellenőrzi. India és Pakisztán 1965-ben újabb háborút vívott Kasmírért, de a status quo nem változott. A két regionális hatalom közti harmadik, 1971-es háború kiváltó oka Kelet-Pakisztán volt, a konfliktus Pakisztán megalázó vereségével végződött, hiszen önálló országként kivált belőle Banglades. De Újdelhi és Iszlámábád abban megállapodott, hogy Kasmírról tárgyalásokon döntenek.

Az 1980-as évektől kezdve azonban a pakisztáni befolyás erősödni kezdett az indiai rovására, miután az újdelhi kabinetek egyre inkább bábkormányokat akartak látni a szövetségi államok élén, amit Kasmírban sem néztek jó szemmel. Iszlámábád pedig elkezdte támogatni a függetlenségpárti és a Pakisztán-barát erőket. A kasmíri konfliktusban 1989 óta közel 50 ezer ember vesztette életét, a két ország többször is összecsapott a tűzszüneti vonal mentén, a legvéresebb az 1999-es kargili incidens volt. Mára szinte valamennyi hindu a többi indiai szövetségi államba költözött át a terület Újdelhi által ellenőrzött részéből. India már nem támogatja a népszavazást az önrendelkezésről, és az ENSZ vagy más harmadik fél közvetítését is elutasítja.