Orbán Viktort nem zavarják az orosz befolyásolási kísérletekkel kapcsolatos uniós félelmek: folytatja Putyin érdekeinek megfelelő politikáját. Ennek legújabb fejleménye az orosz többségű Nemzetközi Beruházási Bank központjának Magyarországra telepítése.
Nyikolaj Koszov bankelnök (balra) és Orbán Viktor a karmelita kolostorban. Orosz barátaik
mti / Szecsődi Balázs
KGB-sfelmenők
Idősebb Nyikolaj Koszov (középen) a Belügyminisztériumban 1981-ben. Ki a főnök?
Nyikolaj Koszovnak, a Nemzetközi Beruházási Bank vezetőjének édesanyja, Jelena Koszova saját elmondása szerint aránylag hamar abbahagyta a titkosszolgálati munkát (bár ez azért sokakban kétséget hagyott). Mindenesetre már fiatal korában, az 1940-es években a KGB-előd MGB alkalmazásába állt, ahol a főhadnagyi rangig vitte, s ott ismerkedett meg későbbi férjével. Együtt küldték őket az 1940-es évek végén Amerikába, ahol Jelena Koszova „Anna” fedőnéven az ENSZ-ben dolgozott, míg férje, Nyikolaj Koszov a TASzSz hírügynökség New York-i munkatársa lett, s közben a „Jan” fedőnevet használta. Jelena Koszova tagja volt az atomtitok után kémkedő szovjet hálózatnak, Vlagyimir Barkovszkij csapatának.
Az apa, Nyikolaj Koszov akkori munkájáról nem sokat tudni. Moszkvába 1950-ben tértek vissza, ahol ő fokozatosan lépkedett felfelé a hírszerzés ranglétráján, míg felesége hivatalosan kilépett a szolgálatból. A család több szálon is kötődik Magyarországhoz. Koszov már 1956-ban azok között a hírszerzők között volt, akik Ivan Szerov tábornokkal, a KGB főnökével együtt a forradalom kitörésének hónapjában, októberben megjelentek Budapesten. Koszov itt is fenntartotta újságírói fedését, feladata a nyugati tudósítók közötti elvegyülés és hírszerzés volt. Ám nem kizárt, hogy inkább a dezinformáció terjesztésére hozták Magyarországra.
Koszov olyan nagymestere volt ennek, hogy az 1970-es évek elején évekig ő vezette a KGB hírszerzésének „Szluzsba A” nevű szolgálatát, amely a dezinformációs részleget fedte. A Vaszilij Mitrohin volt KGB-tiszt által megszerzett és a 2000-es években nyilvánosságra került dokumentumok szerint például Koszov nagyszabású akció keretében próbálta lejáratni a Zsidó Világkongresszust. Általuk kitalált nyugati zsidó diákszervezet nevében hamisítottak dokumentumokat például sikkasztásról, s küldték szét válogatott címekre. De beavatkoztak Koszov főnöksége alatt például az 1971-es pakisztáni választásokba is, ahol Ali Bhutto elnökségét szerették volna elérni, ezért ellenfeleiről hamisított lejárató dokumentumokat terjesztettek.
Koszov később két alkalommal is visszatérhetett Budapestre, hosszabb időre. Először az 1970-es évek közepén, majd némi szünet után 1981-től a rendszerváltásig ő volt a KGB budapesti főnöke, a magyar titkosszolgálat orosz kapcsolattartója, vezérőrnagyi rangban. Míg ő a hírszerzői munkáját folytatta, felesége inkább szobrászkodni tanult. Mint az egyik interjújából kiderült, Magyarországon Olcsai Kiss Zoltán vezette be őt a művészet rejtelmeibe, s egyik első szobrát Petőfi Sándorról készítette. Később politikusokat is megmintázott, például Margaret Thatchert, akivel ez alkalommal találkozott is. Arról nem tudni, hogy a brit miniszterelnök tisztában volt-e azzal, hogy egy egykori szovjet titkosszolga formázza meg őt.