Félelmek és idusok: március 15-e sokáig munkanapnak számított

Az egy „kis pesti lármából”, ahogy Kossuth Lajos nevezte egy magánlevélben utólag 1848. március 15-ét, elég tekervényes úton lett végül is hivatalos nemzeti ünnep. Az aktuális hatalmak évtizedeken át mindent elkövettek azért, hogy a 12 pont közzétételének az időpontja ne váljék – Gerő András történész kifejezésével – a modern magyar nemzet „születésnapjává”. Az osztrák abszolutizmus már a tanintézményekben is igyekezett csírájában elfojtani minden patrióta megnyilvánulást: a bécsi kultusztárca 1852 márciusában eltiltotta például a körszakáll viseletétől a magyarországi tanárokat. A tanulóifjúság számára pedig „a régi sebhelyek felszaggatására igen alkalmas” magyar nyakkendő (kokárda) s a „bodros fürtök” viselése lett tilalmas.