Termálmustra
Öt gyógyfürdőt tesztelt le a HVG, ezúttal az ország keleti felében. Van különbség a híres és a kevésbé ismert, a nagyobb és a kisebb fürdők kínálata között, de kevesebb, mint gondolnánk.
Testvérvárosikuriózumok
Talán meglepő, de arra is van példa, hogy a testvérvárosi kapcsolatok nem merülnek ki a polgármester vezette küldöttségek kölcsönös etetésében-itatásában. Igaz, itt is vendéglátásról van szó, de egészen másféléről. A HVG által letesztelt öt közép-alföldi gyógyfürdő közül háromban arról számoltak be, hogy a legtöbb külföldi vendégük Lengyelországból jön, és e hagyományt két helyen is az illető fürdőváros, illetve „fürdőfalu” testvértelepüléséről érkezők alapozták meg, akik hazamenve az ismerőseiknek is kedvet csináltak a magyarországi pihenéshez. A Hajdúnánási Gyógyfürdőnek a Bielsko-Biala melletti Ustron városka polgárai keltették jó hírét, a Berekfürdői Gyógy- és Strandfürdőnek pedig a Krakkó közeli Zator lakói. Hajdúszoboszló persze ma már nem szorul rá ilyenfajta reklámra, mindenesetre az ottani Hungarospa külföldi vendégei között is a lengyelek vannak a legtöbben; majdnem annyian, mint a Romániából, Szlovákiából és Németországból érkezők együttvéve.
Míg a HVG által az ősszel körbejárt öt nyugat-dunántúli gyógyfürdő közül Bükön, Sárváron, Kehidakustányban és Zalakaroson egyaránt a csehek állnak a külföldi vendégek rangsorának élén – a kivétel Hévíz, ahol fej fej mellett a németek és az oroszok vezetik a listát –, az alföldi vizeknek a lengyelek a legbuzgóbb látogatói. Ahol nem az elsők, ott is dobogós helyen állnak. A debreceni Aquaticum határon túli vendégei között a román útlevéllel érkezők vannak a legnagyobb számban; mint Holléry Tibor igazgató mondja, nyitvatartásukkal már nemcsak a magyarországi, hanem a romániai iskolai szünetek idejéhez is alkalmazkodnak. A második helyezés náluk a Szlovákiából érkezőké, a harmadik – természetesen – a lengyeleké. A tiszakécskei Tisza-parti Gyógy- és Élményfürdőben a németeké a pálma – már március legeleji ottjártunkkor több német rendszámú lakóautót láttunk a fürdő kempingjében –, utánuk a hollandok következnek, de a dobogó harmadik fokán szintén a lengyelek állnak.
A legtöbb vendég persze mind az öt helyen a határokon belülről jön, csak az arányok különböznek. Míg Hajdúszoboszlón a 60 százalékot sem éri el a hazai fürdőzők hányada, az ottanihoz nagyon hasonló gyógyvízre épült nánási medencékben 90 százalék fölött van.
