Teljesenelszálltak
Szárnyaszegetten
A Budapest Airport hét évvel ezelőtt már túlélt egy válságot, amely mélyebb volt, mint a 2008-as globális recesszió: a Malév csődjével egyik napról a másikra elvesztette bevételeinek a felét. Vajon miért nem sikerült 2012-ben a Malév megmentése egy alapos átalakítással, holott az első lépéseket már meg is tették? Kétségtelen, hogy a 2010-es években szerte a világon nehéz idők köszöntöttek a nemzeti légitársaságokra. A legfontosabb ok az új, diszkont üzleti modell elsöprő sikere volt. Akadtak ugyanakkor olyan hagyományos légi cégek is, amelyek előre tudtak menekülni, és időben beindították a szerkezetváltást. Példa erre a lengyel Lot, amely leépítette alkalmazottai egy részét, szinte teljesen lecserélte a flottáját, és alaposan átalakította a hálózatát is. Méghozzá kormányhitelekkel és uniós hozzájárulással. Hogyan? Hiszen az európai versenyjog szigorúan tiltja, hogy egy kormányzat közvetlen támogatással javítsa valamely cég pozícióit a konkurenciával szemben. Csakhogy a két eset között óriási a különbség: a magyar kormány mindvégig az üzemeltetés költségeit, a közvetlen napi kiadásokat pótolta kisebb-nagyobb injekciókkal, de – ki tudja, miért – nem reagált a Brüsszelből érkező figyelmeztetésekre, és nem terjesztett az Európai Bizottság elé olyan szerkezetváltási tervet, mint amilyet a Lot hajtott végre Brüsszel engedélyével, beleértve a kormányhitelek jóváhagyását.