Földet vissza nem adnak
Világ
OROSZ–UKRÁN VÁLSÁG
A KRÍM utolsó ÖT ÉVE
VÁLTOZÓ KÖZVÉLEMÉNY

Földetvisszanemadnak

Az Ukrajnához tartozó Krím orosz annektálása volt az az esemény, amely máig hatóan megrontotta Oroszország és a Nyugat viszonyát. A félsziget lakóinak többsége Moszkva-párti ugyan, ám Oroszország-szerte egyre többen akadnak, akik túl magasnak tartják a félszigetért fizetett árat: a nyugati szankciókat, a nemzetközi elszigeteltséget.

12-028-02.tif
str / afp

Amásikoldalon

12-028-01.tif
Az elnök megrongált választási plakátja.
Rossz kilátások
AFP / SERGEI SUPINSKY

Elszállni látszanak Petro Porosenko ukrán államfő újraválasztási esélyei: a 2014 óta hivatalban lévő politikus jelenleg a népszerűségi lista harmadik helyén áll – Volodimir Zelenszkij humorista és Julija Timosenko volt kormányfő mögött –, s támogatottsága részben azért esett vissza, mert elnöki mandátuma során Ukrajna egy lépéssel sem kerül közelebb a kelet-ukrajnai válság lezárásához vagy a Krím visszaszerzéséhez.

Az utóbbi napokban pedig tovább romlottak Porosenko esélyei, mert kiderült, hogy a bizalmasának számító Oleh Hladkovszki fia, Ihor Hladkovszki, Oroszországból csempészett, rossz minőségű fegyveralkatrészeket adott el a reálisnál jóval magasabb áron az ukrán hadsereget ellátó Ukroboronprom nevű vállalatnak. Oleh Hladkovszki az elnök mellett működő Nemzetbiztonsági Tanács egyik magas rangú tagja, s a kijevi oknyomozó újságírók szerint az Ukroboronprom tudott arról, honnan származnak az eszközök, mégis megvásárolta azokat.

A botrány kitörése óta a kelet-ukrajnai harcokban részt vett veteránok sorra megzavarják Porosenko választási gyűléseit, és azt kérdezik, mikor vágja le az elnök azok kezét, akiket a hadsereg meglopásán értek. Porosenko nem sokkal a hivatalba kerülése után jelentette be ugyanis, hogy így járnak azok, akik megrövidítik a katonaságot.