Szövetségbeforró

A dinoszauruszoknak nem jött össze, és még nem dőlt el, hogy az emberek jobban járnak majd – hirdeti egy plakát a budapesti Kossuth téren péntek délután. A feliratok humorosak, a mondanivaló viszont nélkülöz minden viccet. A múlt héten két osztályra való magyar fiatal tüntetett Greta Thunberg kezdeményezésére, gitárszó mellett a nemzetközi klímavédelmi diáksztrájk részeként a Parlament előtt (a svéd lányt Világ rovatunk mutatja be). Budapesten is többségben vannak a fiatal lányok, így a fülnek kifejezetten kellemesen szól a mozgalom angol nyelven előadott indulója. A Bella ciao dallamára hirdetik: egy új jövőt kell építeni, és azonnal hozzá kell fogni. El kell néhányszor ismételni, hogy minden közösségi média számára kellően dokumentálva legyen.

A legsúlyosabb probléma Magyarországon is a tudományos eredmények figyelmen kívül hagyása – mondja a 20 éves Pribéli Levente, az esemény társszervezője. Pedig az ökológiai válság az egész emberiség létét fenyegeti, ezért valódi krízisként kellene kezelni. A Kossuth téren tüntetők szerint azonnali, drasztikus változásra van szükség az élet minden területén. A tüntetések másik szervezője, a 23 éves Hartmann Johanna egyenesen azt követeli, hogy a gazdasági élet vezetői hajtsanak végre teljes szemléletváltást, és a növekedés hajszolása helyett az emberi jóllétet és a természet megőrzését előtérbe helyező ökonómiára térjen át a világ. A biológiát hallgató fiatal nő nem méricskéli a százalékokat. Nettó zéró kibocsátású technológiákra kell átállnunk – mondja a HVG-nek.

De a megelőzés nem elég. Hartmann szerint Magyarországon is el kell kezdenünk végre felkészülni a klímaváltozás egyre súlyosabb hatásaira. Rendszerszinten alkalmazkodnunk kell az egyre szélsőségesebb időjárási körülményekhez, ennek megfelelően kell alakítani az infrastruktúrát, a vízgazdálkodást, az élelmiszer-termelést, az építési előírásokat és az egészségügyi ellátást.

A fiatalok számára a klímaváltozás nem veszélyforrás, hanem egy olyan valóság, amire nekik már be kell rendezkedniük. Hartmann szerint fel kell készíteni a fiatal generációt arra, hogy a mostanitól merőben más készségekre lesz szükség a jövőben, és folyamatosan nő majd a verseny a szűkös erőforrásokért. Ahhoz, hogy legyen esélyünk a túlélésre, az oktatásban szükség van a rendszerszemlélet kialakítására, az érzelmi intelligencia fejlesztésére, alapvető túlélési és együttműködési készségek átadására.

A Tata környékéről származó Pribéli szerint a politika mindezzel csak technikai kérdésként foglalkozik, közben pedig folytatódik a környezetszennyező iparágakba történő befektetés. Ez a kettősség az oktatásügyben is megmutatkozik. Azt kérdeztük, mit ad át ma a fiataloknak az őket leginkább érintő problémákból a magyar iskolarendszer. Pribéli szerint az alapokat ismertetik velük, miszerint a klímaváltozás egyre gyakoribb szélsőséges időjárási körülményeket fog okozni, és emelkedni fog a tengerszint. Az iskolában megtanulják azt is, hogy a fosszilis tüzelőanyagok használata óriási mértékben hozzájárult a klímaváltozáshoz. Beszélnek róla, hogy spóroljanak a vízzel, és érintőlegesen szó van a szelektív gyűjtésről.

„De az iskolában nem tanították meg, hogy felnőttként éhezni fogunk. Nem tanították meg, hogy a szemünk előtt fognak széthullani azok az ökoszisztémák, amik lehetővé teszik az életünket” – mondja Pribéli. Azt sem tanították meg, hogy egy kiélezett konfliktusban hogyan tarthatjuk meg a mentális egészségünket. Talán azért sem, mert a tanáraink nagy része sem tud ezekről. Volna pedig már elegendő ismeret hozzá.

Egy olyan probléma, ami az egész emberiség létét fenyegeti, nem lehet eldugva egy tankönyv hátuljában. A tájékozatlanság és a szándékos vakság vezetett többek között a mostani környezeti válsághoz – mondja Pribéli. Ha a klímaváltozás oktatásával minden rendben lenne, akkor vagy nem itt tartanánk, vagy Magyarországon is milliók tüntetnének a hatékonyabb klímavédelemért. A saját életünk a tét – mondja. A tiltakozást mindenesetre folytatják, ahogy a globális mozgalom elnevezése (Fridays for Future) mutatja: minden pénteken a jövőért tüntetnek. ¬

Itt az ideje pánikba esnünk – ez a kiindulópontja egy új, a klímaváltozással foglalkozó könyvnek, A lakhatatlan Földnek. Megijedni azért lenne célravezető, mert néhány friss adat szerint nemcsak kezdünk kifutni az időből a globális felmelegedés megállítása tekintetében, hanem már ki is futottunk. A szakemberek az 1990-es évek óta mondják, hogy az iparosodás előttihez képest 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés tragikus következményekkel járna a földi élővilág jelenlegi formájára, most viszont már ez is pozitív forgatókönyvnek tűnik. Néhány évtizeden belül 3-4 fokot is melegedhet a légkör, 2100-ra a plusz elérheti akár a 4,5 fokot is. Amikor utoljára volt ennyire meleg a Földön, akkor a bolygó nagy része lakhatatlan lett volna emberek számára. A szerző, David Wallace-Wells szerint nem túlzás azt állítani: az egyre szélsőségesebb időjárás, az elviselhetetlen forróság, a mezőgazdaság fokozatos ellehetetlenülése, a mostaninál sokkal erősebb szélviharok, áradások és erdőtüzek, a gleccserek és a permafroszt olvadása, az édesvíz egyre szűkösebbé válása, a vadvilág pusztulása, valamint a mindezek miatt kialakuló konfliktusok az emberi civilizáció összeomlásához vezethetnek. Méghozzá nem a beláthatatlan jövőben, hanem évtizedeken belül. Ráadásul nagyon valószínű, hogy ezeket a változásokat akkor már nem fogjuk tudni visszafordítani, legfeljebb a hatásaikat próbálhatjuk tompítani, írja a New York Magazine kolumnistája arról, ha minden együttható a legrosszabbak szerint alakul. Amerikában már mozgalom indult, amelynek tagjai nem vállalnak gyereket, mondván: az kegyetlenség volna a kénköves földi pokolra kárhoztatott csemetékkel szemben. Annyi mindenesetre biztos, hogy az előttünk álló néhány generáció rosszabbul fog élni, mint szüleik és nagyszüleik. ¬ FOKASZ ORESZTÉSZ