Demokrácia kontra diktatúra
A demokráciákban élők egészségesebbek és átlagosan hosszabb ideig élnek, mint a diktatórikus rendszerek polgárai, függetlenül az anyagi különbségektől – állítja Thomas Bollyky, a New York-i Külkapcsolatok Tanácsa professzora. A professzor 170 ország 1970–2015 közötti adatait elemezte, figyelembe véve a kormányzás típusát, a várható élettartamot, a haláleseteket, az egy főre eső bruttó hazai összterméket és az országok egészségügyi kiadásait. A demokrácia mérőszámmá alakítása volt a legnehezebb, mindenesetre a professzor szerint a demokrácia több annál, mint hogy választásokat tartanak. Azokat az országokat, ahol az ellenzék nem kampányolhat szabadon és biztonságban, leértékelték ebből a szempontból. Bollyky és munkatársai úgy találták, hogy akik 15 éves korukban tartós demokráciában élnek, azok 3 százalékkal – átlagosan két évvel – magasabb élettartamra számíthatnak. Ennek magyarázata a kevesebb szív- és érrendszeri megbetegedés, illetve halálozás, valamint a halálos kimenetelű közlekedési balesetek számának csökkenése. Igaz, az még nem tisztázott, hogy utóbbi a kevesebb balesetnek vagy a jobb kórházi körülményeknek köszönhető-e. Az egyértelműen kiderült, hogy a demokráciák többet költenek az egészségügyi ellátásra, mint a hasonló jövedelmű diktatúrák, és összességében ez a tapasztalt eltérés fő oka. A The Lancet című folyóiratban megjelent dokumentum összefoglaló megállapítása: a kormányzás jellegét globális egészségügyi kérdésként kell kezelni.
