Otthonafaluban

Komoly törést okozott az építőiparban a kedvezményes áfa visszavonása körüli bizonytalanság – fejtegette gazdasági évnyitó előadásában Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az elmúlt hónapokban kialakult forgatókönyv szerint a vállalkozások által épített lakások esetében 2024-ig alkalmazható az 5 százalékos áfa, ha a társasház 2019. év végéig eléri a szerkezetkész állapotot (és 2023. december 31-éig eladják). A magánszemélyek által épített családi házakról nem szól a törvény.

A családi házat építők a Pénzügyminisztérium friss állásfoglalása szerint szintén hosszabbítást kapnak, vagyis 2019 után is benyújthatják a számláikat a maximum 5 millió forintnyi áfa visszatérítéséért, ha még az idén szabályosan beadják az ehhez szükséges dokumentumokat a bankjuknak. A részletek azonban még bizonytalanok.

Érdekes helyzetek állhatnak így elő; az utca egyik oldalán fekvő lakóparkot még 5, a másik oldalán levőt pedig már 27 százalékos áfával árazzák. Nagy kérdés, hogy a profitjukat kalkuláló fejlesztők mennyit lesznek hajlandók átvállalni a pluszteherből. A várakozások szerint inkább a még 5 százalékos áfával építők húzzák majd felfelé az árakat a 27 százalékos kulccsal felhizlalt négyzetméterárakhoz – vagyis a lakásvásárlók járnak rosszul.

Utóbbiaknak sovány vigasz, hogy az áfakedvezmény megszüntetésének piactisztító hatása is van: csak a magabiztosabb fejlesztők vállalják be, hogy belecsússzanak a 27 százalékos áfába, bízva abban, hogy emelt áron is elkelnek a jó minőségűnek ígért lakásaik. A piac tisztulásáról a NAV is gondoskodni fog 2019-ben, ugyanis nemrég jelentették be, hogy szigorúan ellenőrzik az építkezéseket. Félő azonban, hogy a fehérítésnek súlyos ára lesz: sok kisebb vállalkozás nem bírja el, hogy a napi 15–20 ezer forintba kerülő munkások bére után járulékokat fizessen, míg a nagyobb építőipari vállalkozásoknak több esélyük van talpon maradni.