Fütyülnekrá

máté péter

Nem állapítható meg sem a túlóratörvény, sem a közigazgatási bíróságokról szóló törvény közjogi érvénytelensége amiatt, mert az ominózus december 12-ei ülésnapon a levezető elnök nem a pulpitusról vezette az ülést, a szolgálatban lévő jegyzők egyike sem tartozott ellenzéki képviselőcsoporthoz, és azért sem, mert a szavazási rendszer kártya nélküli üzemmódban működött. Az Alkotmánybíróság ezt kedden, az után mondta ki, hogy ellenzéki képviselők jogorvoslatot kértek, mert szerintük a körülmények megkérdőjelezhetővé tették a szavazások eredményét. Nem zárható ki például, hogy hiányzó képviselők nevében is adhattak le voksokat. Az AB nagy egységben söpörte le az aggályokat. A házszabályból például a testület szerint az elnöki pulpitus kötelező használata nem következik, az csupán praktikus célokat szolgál, nem garanciális jelentőségű elvárás. Ez áll a jegyzőkre is, mivel a kijelölésükre nem visszaélésszerűen, hanem a „kényszerítő okok miatt” került sor. Az ominózus ülés jegyzőkönyvéből az AB azt olvasta ki, hogy az ülésen leadták a megfelelő számú szavazatot, az pedig „csupán érdemi bírálatra alkalmatlan felvétés”, hogy az eredményt esetleg manipulálták volna. A jelenlegi szabályok nem írják elő, hogy a gépi szavazásokat „kártyás üzemmódban” kellene lebonyolítani, az pedig a képviselő felelőssége, hogy ne nyomjon más helyett gombot – mondta ki az AB.