Sokismeretlenesegyenlet

Közös ellenzéki jelöltek a fővárosban, az MSZP, a Párbeszéd, a DK és a Momentum megállapodása alapján.

¬ I. kerület: V. Naszályi Márta, a Párbeszéd jelöltje, a tavalyi parlamenti választáson visszalépett.

¬ II. kerület: Őrsi Gergely, az MSZP budapesti alelnöke.

¬ III. kerület: Kiss László, az MSZP tavaly visszalépett óbuda-békásmegyeri jelöltje volt.

¬ IV. kerület: Déri Tibor, a családi okokból az őszi megméretést nem vállaló Szalma Botond helyére ugrott be, a Momentum jelöltje.

¬ V. kerület: Tüttő Kata, az MSZP EP-mandátumért is ringbe szálló jelöltje.

¬ VI. kerület: Soproni Tamás, a Momentum volt alelnöke.

¬ VII. kerület: Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője.

¬ VIII. kerület: Még nincs jelölt.

¬ IX. kerület: Még nincs jelölt.

¬ X. kerület: Somlyódy Csaba (MSZP).

¬ XI. kerület: László Imre, a DK parlamenti képviselője.

¬ XII. kerület: Élő Norbert, a DK ügyvezetője.

¬ XIII. kerület: Tóth József, formálisan az MSZP jelöltje, helyi beágyazottsága igen erős, már ötödik polgármesteri ciklusát tölti a kerület élén.

¬ XIV. kerület: Horváth Csaba, az MSZP főpolgármesternek jelölte volna, de az előválasztáson Karácsony Gergely legyőzte.

¬ XV. kerület: Németh Angéla, a DK nemrég – időközin – megválasztott polgármestere.

¬ XVI. kerület: Nemes Gábor, a DK a szakszervezeti mozgalomból igazolta le.

¬ XVII. kerület: Gy. Németh Erzsébet, korábban az MSZP főpolgármester-jelöltje volt, most DK-s.

¬ XVIII. kerület: Szaniszló Sándor (MSZP).

¬ XIX. kerület: Gajda Péter MSZP-s polgármester.

¬ XX. kerület: Szabados Ákos, volt MSZP-s, ma független polgármester.

¬ XXI. kerület: Takács Mónika (MSZP).

¬ XXII. kerület: Havasi Gábor (Momentum).

¬ XXIII. kerület: Még nincs jelölt.

Két hónap alatt jelentősen, 30-ról 24 százalékra csökkent azok aránya, akik egyik pártot sem támogatják – derül ki a Medián legfrissebb, március végén és április elején készített felméréséből.

A választani tudók arányának növekedésével egyidőben a Fidesz támogatottsága a teljes szavazókorú népességben (az év eleji megingás után) ismét 41 százalékra nőtt. A Fidesz mellett több párt is szerzett 1-2 százalékot, közülük kiemelendő a Momentum, amely a januári 2 százalékról 4 százalékra erősödött. Eközben a 2014-es választások óta először fordul elő, hogy az MSZP támogatottsága beérte a Jobbikét, és a májusi Európai Parlamenti választáson a szocialisták könnyen meg is előzhetik a középre igyekvő radikális pártot.

A beinduló EP-választási kampánynak hatása lehetett a polgárok pártválasztására, ám a választási részvételi kedven egyelőre nem látszik a mozgósítás eredménye. Egy „közeljövőben” rendezendő parlamenti választáson a mostani állás szerint a szavazókorú népesség 55 százaléka, a valóban közelgő májusi EP-választáson pedig 51 százaléka menne el „biztosan” szavazni, és az utóbbiak közül minden tizedik nem tudja még, melyik párt listájára tenné az ikszet. Pedig most a mozgósításnak van nagy jelentősége, és ebben a pártok között kimutatható némi különbség: a Jobbik, az LMP és a Momentum híveinek csak mintegy 60 százaléka, a DK és a Fidesz támogatóinak a kétharmada, az MSZP–Párbeszéd közös lista szavazóinak viszont a 70 százaléka állítja, hogy biztosan az urnákhoz járul május 26-án. Mindent egybevetve a jelenlegi állás szerint a Fidesz a választani tudó „biztos” szavazók 57 százalékára számíthat, míg az MSZP–Párbeszéd támogatottsága ebben a körben 13 százalékos, a Jobbikot és a DK-t pedig 10-10 százalék választaná. Ezeken a pártokon kívül még az LMP-nek és a Momentumnak lehet esélye májusban az 5 százalékos küszöb feletti eredményre.

A felmérést 2019. március 29-e és április 3-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott ezer felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, súlyozással korrigálták, így az pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3 százalék. ¬