Sorakozótfújnak

Az ukránok többségét nem különösebben érdekli a nyelvtörvény vagy a vallás kérdése. Őket inkább a hétköznapi gondok foglalkoztatják: a túlélés, a pénzhiány, illetve a mindennapi élet szinte valamennyi szegletét átszövő korrupció. Az ukrán választók most büntettek – magyarázza a Nagy-Britanniában élő Olha Onuch ukrán szociológus, hogy miért mérhetett az elnökválasztás második fordulójában megsemmisítő vereséget a hivatalban lévő államfőre, Petro Porosenkóra a politikán kívülről érkezett Volodimir Zelenszkij. Az eredmény láttán megindult a Porosenko által kinevezett kormányzók lemondása, köztük a kárpátaljaié.

Az államgépezetet ellenőrző Porosenkóra csupán a szavazók negyede voksolt, míg a humoristából lett ellenjelölt – aki A nép szolgálója című, három éve futó filmsorozatában egy történelemtanárból lett államfőt alakít – tarolt a vasárnapi döntő fordulóban. A 41 éves Zelenszkijről továbbra is csak annyit lehet tudni, hogy harcolni akar a korrupció ellen. Két nappal a második kör előtt ugyan volt egy vita a két jelölt között, ám ott is csak annyi derült ki, hogy Zelenszkij kiválóan tud replikázni. Arra nem adott választ, miként próbálja majd csökkenteni az oligarchák befolyását, s hogyan kívánja rendezni az orosz kézre került Krím, valamint a kelet-ukrajnai lázadás problémáját. Pedig Zelenszkijt rendre azzal vádolják, hogy az egyik legerősebb oligarcha, Ihor Kolomojszkij áll mögötte, illetve hogy az Ukrajnával gyakorlatilag hadban álló Oroszország embere.

Oroszország azonban nem túl barátságosan reagált a választási eredményre. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő azt mondta, Moszkva „elsietettnek tartaná”, ha gratulálna Zelenszkijnek. Sok elemző pedig úgy tudja, a Kreml azt fontolgatja, hogy el sem ismeri a választás eredményét.

A maga is oligarcha, Magyarországon is komoly üzleti érdekeltséggel, a Bonbonetti csokoládégyárral rendelkező Porosenko – miután elismerte vereségét – bejelentette, hogy nem távozik a politikából, s megvédi azt, amiért 2014 óta harcolt: Ukrajna EU-hoz, illetve a NATO-hoz való közeledését. A bukott elnök szavai azt jelentik, hogy az ősszel, az ukrajnai parlamenti választáson minden bizonnyal megismétlődik a Porosenko–Zelenszkij-párviadal. Az új államfő ugyanis akkor lehet képes addigra talán ismertté váló programja megvalósítására, ha az általa alapított párt, A Nép Szolgálója kormányra kerül. ¬ NÉMETH ANDRÁS

Ha Magyarországon múlna, Szerbia már holnap az EU tagállama lenne – mondta múlt szombaton Belgrádban Szijjártó Péter külügyminiszter, amint éppen az egekbe magasztalta Alekszandar Vucsics szerb államfő illiberális rendszerét. Azt a rezsimet, amely ellen már közel fél éve minden szombaton tízezrek tüntetnek, hogy elérjék a tisztességes választások megrendezését és a sajtószabadság helyreállítását. A Vucsics-rezsimet nemcsak Budapest támogatja, hanem a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is, amely négy államtitkári helyet kapott a kormányban.

A Fidesz számára mindenképpen kifizetődő a Vucsics-rendszerrel való együttműködés. A politikai támogatás fejében Belgrád elnézi a budapesti kormány – pénzjuttatásokban is megnyilvánuló – vajdasági tevékenységét, amiért cserébe a VMSZ fegyelmezetten szállítja a helyi magyarok voksait az Orbán Viktor által fontosnak tartott választásokra. Most éppen a május 26-ai EP-választásra. A Vajdaság településeit beborítják a magyar trikolórt és a Fidesz narancssárgáját ötvöző, „Mindannyian” feliratú óriásplakátok, a VMSZ vezetői pedig sorra járják a városokat, hogy szavazásra buzdítsák a magyarokat, s terjesszék a Fidesz menekültellenes propagandáját.

Az „illiberális internacionálét” építgető Orbán-kormányhoz közel álló üzletembereknek Szlovéniában és az Észak-Makedóniává átnevezett Macedóniában is vannak fontos politikai szövetségeseik és üzleti, elsősorban médiaérdekeltségeik. Szlovéniában a Janez Jansa vezette Szlovén Demokrata Párt (SDS) a fő szövetséges, amely a Fideszéhez hasonló migránsellenes plakátokkal, illetve a „Mi Szlovéniára és a szlovénokra figyelünk” jelszóval kampányolt és végzett az első helyen a tavalyi parlamenti választáson. A győzelemhez – ami nem eredményezett kormányra kerülést, mert a többi párt az SDS kizárásával hozott össze egy koalíciót – sok segítséget adtak a részben a Fidesz-közeli üzletemberek kezében lévő médiumok is: a Nova24 hírtévé, a Ripost News napi-, valamint a Skandal24 hetilap. Ezek korábban három magyar magáncég tulajdonában voltak, ám amikor 2018 végén létrejött a magyarországi kormánypárti Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány, abba a szlovén tulajdonelemek egy része is bekerült. Szlovén források szerint a magyar befektetők már több mint félmilliárd forintot költöttek az SDS-párti médiumokra.

Hasonló a helyzet Észak-Makedóniában is, ahol a Fideszhez közeli üzletemberek a gazdasági bűncselekményekért kirótt kétéves börtönbüntetés elől Magyarországra szökött Nikola Gruevszki exkormányfő vezette, jelenleg ellenzéki jobboldali pártot, a VMRO-DPMNE-t támogató médiumokba öltek százmilliókat: az Alfa TV-be, a Ripost MK-ba, a Republika című lapba, valamint több internetes híroldalba.

Több jel utal arra, hogy az Orbán-kormányhoz közeli üzletemberek Horvátországban is terjeszkednének, itt a Z1 nevű zágrábi helyi adó lenne az ugródeszka. A Nacional című horvát hetilap beszámolója szerint Schatz Péter, a balkáni médianyomulás egyik meghatározó alakja január végén kedvező ajánlatot tett a Z1 felvásárlására. Más kérdés, hogy amíg Orbán együtt vacsorázgat Vucsiccsal, aligha számíthat horvátországi megítélésének ugrásszerű javulására: Zágrábban még emlékeznek arra, hogy a jelenlegi szerb elnök húsz éve még a fél Horvátországot is magában foglaló Nagy-Szerbiáról álmodozott.