Csak semmi pánik, az Európai Unióban eddig is egymást érték a válságok, de a közösség állampolgárai mindig visszaterelték a politikát a helyes útra – üzeni Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, az elmúlt évtizedek egyik legbefolyásosabb uniós politikusa. Számára Orbán „diktátor” marad, de zsarnokot nem lát benne.
Juncker figyelmeztet. Bürokraták márpedig nincsenek
xander stockmans
Mindenkikicsitmeghülyülmásfélévtizedután
Timmermans gyerekeinek van egy álma. Ébresztő!
afp / daniel mihailescu
Ha 2004-ben nem sikerül az Európai Unió bővítése, akkor ma Vlagyimir Putyin nem Kelet-Ukrajnát szaggatja, hanem Lengyelországot – sommásan ez a véleménye a tizenöt évvel ezelőtti csatlakozás tétjéről az Európai Bizottság első alelnökének. Frans Timmermans egy budapesti háttérbeszélgetésen mondta el, hogy fiatalkorában őt arra képezték ki a holland hadseregben, hogy egy esetleges Szovjetunióval folytatott háború esetén ki tudja hallgatni a foglyul ejtett orosz katonákat. Ez az a perspektíva, amiből a most 57 éves holland politikus, az európai szocialisták májusi csúcsjelöltje értékeli a kontinens elmúlt három évtizedét.
Az új tagállamok alulbecsülték a csatlakozás által okozott fájdalmakat, míg a régiek a tíz ország érdekei miatt bekövetkező változás mértékét bagatellizálták el. Timmermans szerint ezért réved most, másfél évtized múltán, mindkét csoport nosztalgiával a múltba. A holland politikus azonban osztja a nála 7 évvel idősebb Jean-Claude Juncker történelemből táplálkozó optimizmusát. Szerinte jól láthatóan minden tagállam „meghülyült” kicsit 10–15 évvel a belépése után, ez szinte szükségszerűség; így volt a britekkel, a spanyolokkal vagy a skandinávokkal is. Az unió ugyanis mélyreható társadalmi átalakulást hoz magával, amelynek rövid távon vesztesei vannak, és sokan elbizonytalanodnak, nem találják a helyüket az új, immár nemzetközi versenyben. A mostani krízis egyrészt azért súlyosabb a korábbiaknál, mert a közép-európai társadalmak az elődeiknél lényegesen nagyobb átalakuláson esnek át a rendszerváltást megelőző egypártrendszer elnyomása miatt, másrészt mert az uniót nemcsak belső, de számos külső válság is tépázza.
Ebben a helyzetben kialakult egy vita arról, hogy kinek a klubja az Európai Unió, és hogy a külső viharokra milyen értékrend alapján, milyen válaszokat kell találnia. Az uniós biztos viszont bízik abban, hogy a széthúzás csupán múló jelenség. Az identitások igenis kibékíthetőek, hiszen a holland sajtóban azt mondják, ő a limburgi tartományból származó Timmermans, az európaiban azt olvassa, hogy holland, a CNN meg csak úgy mutatja be, hogy európai. Ezek megférnek egymással, erre már tanítani sem kell a fiatalabbakat. A politikus a saját gyerekeit ismerve és az utazásain gyűjtött tapasztalatai alapján állítja, hogy van egy új európai generáció, amelynek azonosak az álmai az egész kontinensen, szólaljanak meg magyarul vagy éppen hollandul.
