Szebbújvilág

Az utóbbi másfél évtizedben biztonságosabbá váltak Európa útjai: a 2001-es 59 500-zal szemben 2017-ben 25 300 ember lelte halálát közlekedési balesetekben az EU mai tagállamaiban. A visszaesés azonban lassul, tavaly már csak egy százalékkal csökkent a halálos áldozatok száma, ezért az autógyárak és az európai intézmények is újabb lépésekre készülnek.

Mivel a balesetek túlnyomó többségét a vezetők okozzák, a leghatékonyabb megoldás az lehet, ha az emberi hibákat igyekeznek még hatékonyabban kiküszöbölni. Az EU-ban például a 2022-től forgalomba kerülő új típusokban az alapfelszereltség részévé kell tenni a vészfékező rendszert, valamint az intelligens sebesség- és sávtartó automatikát. Az unió egyúttal információs kampányt is indít a biztonsági rendszerek megismertetésére, a közlekedési biztonsággal foglalkozó vizsgálatok szerint ugyanis a vezetők jelentős része alig tud valamit a járművekbe kerülő új rendszerekről.

A gyártók is új megoldásokon törik a fejüket. A Volvo például 2020-tól 180 kilométerben maximálja új járművei sebességét, s folynak azok a kísérletek is, amelyek az iskolák és kórházak közelében – a GPS-ből nyert adatok alapján – automatikusan csökkentik a tempót.

Hatalmas lehetőségeket rejt az 5G mobilhálózat közlekedésbiztonsági alkalmazása is. A gyártók olyan rendszerekkel kísérleteznek, ahol a járművek – típustól függetlenül – állandó kapcsolatban vannak egymással, valamint a jelzőlámpákat működtető központtal. Mivel így valós idejű adatokat kapnak a forgalom többi szereplőjének helyzetéről és mozgásáról, rossz látási viszonyok között is ugrásszerűen javul a biztonság. Miközben a kísérletek folynak, filozófiai kérdések is felmerülnek, például az, hogy egy gyártónak joga van-e olyan biztonsági berendezéseket építeni a járműveibe, amelyek jelentősen befolyásolják a vezetők viselkedését.