Nyomorúságibizonyítvány

„A választási években mindig feltűnnek a mi ügyeink is. Más magyarázatot nem találok” – válaszolja Setét Jenő roma jogvédő aktivista arra a kérdésre, hogy vajon miért éppen most állt elő az Orbán-kormány egy új felzárkózási program igényével. A szubjektív véleménytől függetlenül az adatok azt támasztják alá, hogy a potenciális roma szavazók körében van még mit tennie a Fidesznek, hiszen a jobboldal választási eredményei korántsem egyértelműek azokban a döntően hátrányos helyzetű régiókban, ahol a romák aránya esetenként a 30 százalékot is meghaladja. Pedig a kormánypártiak a maguk módján sokat tettek az ügy érdekében. A közfoglalkoztatás eleve függő helyzetet eredményez, hiszen a közmunkásbér csak azok számára elérhető, akiket a polgármester bevon a programba.

A kiszolgáltatottság mértékét jól jellemzi a nemzetközi megfigyelőknek a 2018-as országgyűlési választások idején tett megállapítása. Az EBESZ jelentése szerint a közmunka elvesztésétől való félelem „sok romát és más, anyagi szempontból hátrányos helyzetű embert arra kényszerít, hogy a Fideszre szavazzon”. A misszió megfigyelt például egy romáknak szervezett ingyenes ételosztást, amely egy Fidesz-jelölt megbízásából történt. Az esetet a roma megkérdezettek szavazatvásárlásnak tekintették – áll a jelentésben.

Nem mintha az ellenzék jobban vizsgázna, és még csak nem is a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom romaellenes kirohanásaira kell gondolni. Az európai parlamenti választásokra készülő ellenzéki aktivisták a romastratégia hiányát egyebek között azzal indokolták a HVG-nek, hogy ha a témában csak egyetlen posztot kitesznek az internetre, máris érezhetően csökken a követői táboruk.

A politikai pártokhoz hasonlóan sokszor a vallási szervezetek is ódzkodnak a leszakadó társadalmi rétegek felkarolásától. „Az első világháború előtt a magyar társadalom és az állami vezetés sokszor érzéketlenül viszonyult a nemzetiségekhez. Most is hasonló helyzet van kialakulóban, azzal a különbséggel, hogy ezúttal elsősorban a hazai cigányság az elszenvedője az érzéketlenségnek” – fogalmaz a katolikus egyház cigánypasztorációért felelős püspöke, Székely János szombathelyi megyés püspök. Szerinte nem lehet nem tudomást venni arról, hogy egyes északkeleti és dél-magyarországi területeken színtiszta roma települések vannak kialakulóban, és az ott élők helyzetét a teljes kilátástalanság jellemzi. „Komoly veszély, hogy az ország kettészakad, és kialakul egy roma ország” – mondja. Ezt jelzi, hogy a „jobb lenne külön” vágyának megfogalmazása már nem is számít tabutémának.

A püspök morálisan sem tartja elfogadhatónak, hogy a családi pótlék összegét több mint egy évtizede nem emelték. Szerinte a pusztán a gyermekek iskoláztatásától függő ellátmány befagyasztása a legszegényebb családok, köztük számos roma háztartás számára tragikus következményekkel járt és jár. A magyar társadalom emberségből is vizsgázik azzal, hogy mit tesz a cigánysággal – mondja. „Az utolsó órában vagyunk, most még van lehetőség arra, hogy változtassunk a helyzeten. Ha nem tesszük meg, egy új Trianonnak nézünk elébe” – fogalmaz Székely János püspök.