Kimittud?

Magyarország az uniós országok sereghajtói közé tartozik a gyártási folyamatok digitalizálása terén: a 2017-es 22. hely után tavaly a 23. helyen állt. A nagy sebességű és szupergyors szélessávúinternet-szolgáltatás területén ugyan jól teljesít, ám elmarad a humán tőke felkészültségében. A lakosság fele nem rendelkezik alapszintű digitális készségekkel, és alacsony a természettudományi, technológiai, műszaki és matematikai diplomával rendelkezők száma is.

A Világgazdasági Fórum (WEF) országelemzése is a középmezőnyben helyezi el Magyarországot: rendre közepes eredményeket ér el a technológiai innováció, a humán tőke, az intézményrendszer, illetve a beruházások terén, és csak a fenntartható erőforrások vizsgálatakor került be a legjobb húsz ország közé.

A digitális készségek alacsony szintje miatt a munkavállalók nagy része ellenségesen viszonyul az újdonságokhoz, és ha rá is kényszerül az új rendszerek használatára, a tanulás sokszor lassú. A hazai felmérések szerint a magyarok közül nagyon sokan tartanak attól, hogy az automatizálás következtében a munkahelyek nagy része megszűnik, és ez súlyos munkanélküliséget okoz. A szakemberek szerint veszélybe kerülhetnek a Magyarország számára fontos autógyárak is: ha a gyártási folyamatok döntő többségét a gépek veszik át, az ország elveszti a viszonylag olcsó munkaerő miatti versenyelőnyét, és az üzemeket hosszabb távon hazatelepíthetik a német holdingok.

A félelmek annak ellenére élnek, hogy a magyarországi vállalatvezetők jó része optimista. „Nálunk új lehetőségek nyílhatnak a mérnököknek, matematikusoknak és programozóknak. A robotok nem a munkatársak helyett, hanem az ő munkájukat támogatva épülnek be a termelési folyamatokba” – mondja Dale A. Martin, a Siemens magyar leányvállalatának elnök-vezérigazgatója.