Mindig magasabbra

A fogyasztói árak áprilisban átlagosan 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami hétéves csúcsot jelent. Ez jóval erőteljesebb emelkedés, mint amit az Európai Unió egészében mért az Eurostat: első becslése alapján 1,7 százalék volt az infláció. Pedig az ehhez viszonyítva kiugró magyar adatot szépíti, hogy a hatósági árak 2014 óta változatlanok, azokat a „rezsicsökkentéssel” befagyasztották. Így a háztartási energia árának átlagosan 1,2 százalékos növekedése csak a palackos gáz és a tűzifa drágulásának tulajdonítható. A szeszes italok, dohányáruk folyamatosan növekvő árszintjébe belejátszik a jövedéki adók változása, az élelmiszerekét pedig az idényáras zöldségek, gyümölcsök hajtják folyamatosan felfelé. A burgonya kilójáért például idén áprilisban a KSH árvizsgálata alapján 124 forinttal többet kellett adni, mint egy éve. Átmenetinek tartja az infláció élénkülését a Magyar Nemzeti Bank, amelynek honlapján Balatoni András igazgató megerősíti, hogy az áremelkedés „továbbra is a három százalék körül fog alakulni”. A január–áprilisi időszak inflációja 3,4 százalék volt. Mivel az év elején a nyugdíjakat csak 2,7 százalékkal emelték meg, novemberben egyösszegű kiegészítés válik esedékessé, ehhez jön még az a bónusz, amit 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés esetére ír elő a törvény.