Általában is a legkockázatosabb dolgok közé tartozik közvélemény-kutatási eszközökkel megjósolni a választási részvételi arányt, de különösen nagy a hibalehetőség a rendszerint kevéssé mozgósító erejű európai parlamenti választásokon. Például az öt évvel ezelőtti EP-voksolás előtti utolsó felmérésében a Medián 46 százaléknyi „biztos” szavazót mutatott ki, aztán a valóságos részvételi arány 29 százalék volt. A HVG számára készült friss országos Medián-gyorsfelmérésben a megkérdezettek 51 százaléka állította, hogy biztosan elmegy szavazni az EP-választáson, és ennek alapján talán nem túl nagy kockázat a részvételi arányt a 34–36 százalékos sávban valószínűsíteni.
Természetesen a szavazatarányokra vonatkozó méréseknek is megvan a maguk hibahatára, de a Fidesz győzelme nem, csak annak aránya lehet kérdéses. A második helyért viszont nagyon kiegyenlített a verseny: három párt is a 10–12 százalékos sávban van, közülük a Medián prognózisa szerint a Jobbik talán hajszálnyival esélyesebb, de minden bizonnyal szorosan követi majd az MSZP és a Demokratikus Koalíció. A verseny olyan kiélezett, hogy a Jobbiknak az előrejelzésben „megítélt” harmadik mandátuma erősen billeg: ha mégis csak két helyhez jutna, a többlet a Fideszhez kerülne.
A pártlista alsó végén lévők közül a Medián a Momentum bejutását valószínűsíti, míg az LMP feltehetőleg 4 százalék körüli eredménnyel búcsúzik, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom pedig 3-3 százalékot hasít ki az ellenzéknek jutó voksokból.
Mindez nagyon uniópárti közhangulatban fog megtörténni. Az utóbbi néhány hónapban rekordmagasságon, 80 százalék fölött stabilizálódott azok aránya, akik „nagyon” vagy „inkább” helyeslik, hogy Magyarország az EU tagja. Azt is jelentős, 75 százalékos többség támogatná, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, és ha nem is ekkora, de érzékelhető többség tartaná „jó dolognak”, ha az ország bevezetné az eurót (38 százalék, szemben a 27 százaléknyi ellenzővel és a 35 százaléknyi határozatlannal). Az integrációnak a magyar közvéleményben is megvannak azonban a határai: a szavazópolgárok pontosan kétharmada a „nemzetek Európáját” részesíti előnyben, ám az Európa-szerte erőteljes szuverenista hullámot figyelembe véve egyáltalán nem elhanyagolható, hogy a lakosság 30 százaléka szerint „az lenne jó, ha szorosabb lenne az integráció, és többéves távlatban létrejönne az Európai Egyesült Államok”. ¬ Hann Endre
A felmérést 2019. május 15-e és 18-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, súlyozással korrigálták, így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3 százalék.
