Az EU 28 tagállamának 512 millió lakosa közül 427 millió jogosult szavazni az európai parlamenti (EP) választáson, a részvétel Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban kötelező. A cseh, az ír, a máltai és a szlovák állampolgárok nem voksolhatnak az országukon kívül. A 18. életévüket betöltöttek szavazhatnak, a kivétel Ausztria és Málta, ahol 16, valamint Görögország, ahol 17 év az alsó korhatár. Az EP-képviselővé választhatók minimális életkora 18 és 21 év között mozog, csak Romániában (23), valamint Görögországban és Olaszországban (25) magasabb. Az EP-választás május 23-án Hollandiában és Nagy-Britanniában kezdődik, 24-én Csehországban és Írországban folytatódik, 25-én Lettország, Málta és Szlovákia, 26-án pedig az összes többi ország következik. Az eredményeket kizárólag az utolsó urnák zárása után lehet nyilvánosságra hozni.
A részvételi arány az 1979-es első EP-választáson, az akkor kilenctagú közösségben 61,8 százalék volt, ez fokozatosan csökkent, 2014-ben, a 28 tagú EU-ban már minden korábbinál kevesebb, csak 42,6 százalék ment el szavazni. Öt éve Belgiumban mérték a legmagasabb, 89,64 százalékos részvételi arányt – a voksolást nem kötelezően előírók közül 74,8 százalékkal Máltán bizonyultak a legöntudatosabbaknak –, a mélypontot Szlovákia 13,05 százaléka jelentette, Magyarországon kicsi híján 29 százalék volt a mutató.
Az Európai Parlament ősében, az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) Közgyűlésében 1952-ben 78-an kaptak helyet, őket a nemzeti parlamentekből delegálták, és nem volt törvényhozói jogkörük. Az EP-ben a hétvégi választás után 751 képviselő ülhet majd, a mandátumokat a népesség arányában osztják el, alsó és felső korláttal: a legkevesebb Észtországnak, Ciprusnak, Luxemburgnak és Máltának (6-6), a legtöbb pedig Németországnak (96) jár.
A Brexitet egyelőre elhalasztó Nagy-Britanniától jövőbeni kilépése esetén elveszik a 73 mandátumot, ebből 46-ot visszavonnak, 27-et pedig a népességi arány korrigálására 14 tagállam között szétosztanak (Magyarország nincs a nyertesek között). Franciaország például öt plusz képviselői helyet kap, ezekre vasárnap elvileg meg is választják a jelölteket, ám azok csak akkor vehetik át a megbízatásukat, ha megtörténik a Brexit. A britek kilépése nyomán az a furcsa helyzet is előáll, hogy az EU leggyakrabban használt nyelve, az angol csak Brüsszel egyedi döntése alapján marad hivatalos is. Írországban és Máltán hivatalos nyelv ugyan az angol is, ám a két tagország az írt, illetve a máltait jelölte meg hivatalos EU-nyelveként.
