Ruszkikháza

Kiskunhalasról indult haza az első szovjet egység, a 13. harckocsi-gárdaosztály 1989. április 25-én, miután négy és fél hónappal korábban Mihail Gorbacsov, a fegyverkezési versenyt bevallottan elveszítő Szovjetunió vezetője az ENSZ közgyűlésén bejelentette: országa egyoldalú leszerelésbe kezd Kelet-Európában. Az eredetileg részlegesnek tervezett csapatcsökkentésről 1989 márciusában tárgyaltak a magyar párt és állami vezetők Moszkvában. Németh Miklós miniszterelnök a 2014-ben róla könyvet író Oplatka Andrásnak elmondta, „ígéretet kaptam Gorbacsovtól arra, hogy tárgyalunk a szovjet csapatok kivonásáról az országból”, ám Gorbacsov titoktartást kért tőle, hogy a leszerelési tárgyalásokon ne gyengüljenek a Szovjetunió pozíciói az Egyesült Államokkal szemben. Ezt a forrásokkal alá nem támasztott „ígéretet” Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése előtt Németh – mint néhány éve a sajtóban felidézte – megosztotta a Történelmi Igazságtétel Bizottság vezetőivel. Tőlük Orbán Viktor is tudhatott erről, június 16-án a Hősök terén elmondott, politikusi népszerűségét megalapozó beszédében mégis úgy fogalmazott: „Olyan kormányt választunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről.”

A teljes távozást – idézte fel Sz. Bíró Zoltán történész a História magazinban egy évtizede – Moszkvában csak 1989 októberében vetette fel Georgij Sahnazarov, Gorbacsov közeli munkatársa és tanácsadója egy feljegyzésében, mondván: „Ha nem is ma, de holnap Magyarország és Lengyelország új kormányai követelni fogják csapataink kivonását. Ez esetben jobb lesz, ha mi kezdeményezzük, s nem ellenfeleink nyomására és gúnykacaja közepette vonulunk ki.” A részleteket 1990 elején a Németh-kormány tárgyalta le, az egyezményt március 10-én Moszkvában Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter írta alá. Az utolsó szovjet katonavonat három nappal Gorbacsov bukása után, 1991. június 16-án hagyta el Magyarországot, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka, Viktor Silov altábornagy 19-én, 11 nappal a végső határidő előtt távozott Záhonynál. Az elhúzódó elszámolási vitát „nullszaldós” kompromisszummal lezáró egyezményt már Borisz Jelcin orosz elnök írta alá a következő év novemberében.