Élhajhászat

A hazai össztermék az idei első negyedévben 5,3 százalékkal – szezonálisan kiigazítva 5,2 százalékkal – haladta meg az egy évvel korábbit, ezzel a magyar gazdaság az uniós rangsor élére tört. Innen legfeljebb Málta taszíthatja le – a szigetország csak júniusban teszi közzé első negyedéves adatait –, amelynek növekedése egy éve folyamatosan gyorsul, a 2018. október–decemberi időszakban már elérte a 7,4 százalékot. Nélküle az uniós tagországok előzetes GDP-adatai alapján a 2. helyen Románia áll, hajszállal lemaradva Magyarországtól, a harmadikon Lengyelország, 4,6 százalékos növekedéssel. A magyar adat meglepte a kutatókat, akik az idei évre lassulást vártak, részben a világgazdasági konjunktúra lanyhulása, részben az uniós támogatások mérséklődése miatt. Ezzel szemben az euróövezet gazdasága kissé élénkült, a német és olasz gazdaság kezd magához térni. Ami pedig a brüsszeli támogatásokat illeti, a kormány összegzése szerint a 2014–2020 közötti időszakban az uniós programokra betervezett keret – az önrészt is beleértve – csaknem 30 milliárd euró, ennek 104 százalékát már lekötötték, viszont csak 8 milliárd eurót költöttek el a kedvezményezettek. A többi a következő öt évben fog hozzájárulni a gazdasági növekedéshez. A fő sikerágazat az építőipar, termelése a január–márciusi időszakban 48,2 százalékkal ugrott meg. A GDP gyors növekedéséhez az élénk belföldi kereslet is hozzájárult, amelynek alapja a keresetek átlagosan két számjegyű emelkedése.