Mozgósított véderők

A kedvezőtlen világgazdasági hatások tompítására gazdaságvédelmi akciótervet hirdetett meg a kormány. Ennek fő elemei közül a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése július 1-jétől már az idei költségvetésben is szerepel, amelyből az is kiolvasható, hogy jövőre megszűnik az egyszerűsített vállalkozási adó, mivel a kormány véleménye szerint a kisvállalkozások más kedvezményes adózási formái beváltak. Az egyszerűsítés jegyében jövőre teljesen megszűnik a pénzügyi kapcsolat az egykori társadalombiztosítási járulékok és az ellátások között, a nyugdíj-, az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékokat ugyanis egységesítik. A beruházások ösztönzése végett fokozatosan csökken a fejlesztési adókedvezmény értékhatára, bővül a kutatás-fejlesztés támogatására fordítható keret, és több pénz jut hitelgaranciára. A reklámadó kulcsa viszont 2020. január 1-jétől három évig nulla lesz. A könnyítések a szocho 19,5-ről 17,5 százalékra csökkentésén kívül kifejezetten célzottak, azaz tovább zilálják a gazdasági szabályozás normativitását. A 2020-as központi költségvetés további 2 százalékpontos szochocsökkenést helyez kilátásba, de ennek kezdő időpontját nem határozza meg. Amúgy azt is óvatosság jellemzi: a büdzsé pénzforgalmi hiányaként az idei évre kalkulált 998 milliárd forint után csupán 367 milliárd van betervezve. Ez számottevő megszorítás, olyannyira, hogy az uniós hiánymutató az áprilisi konvergenciaprogramban beígért 1,5 százalék helyett 1 százalék lehet. Ennek ellenére Varga Mihály pénzügyminiszter 2020-ban 4 százalékos gazdasági növekedést vár és 2,8 százalékos inflációt; ilyen mértékben emelkednek a nyugdíjak is. Mindeközben a nettó bérek jövőre átlagosan 8,3 százalékkal ugranak meg. Az uniós befizetések és támogatások szaldójaként – az agrártermelőknek nyújtott támogatást is beleértve – a hazai össztermék 3 százalékát meghaladó ingyenpénz folyik be a gazdaságba. Az előadó-művészeti szervezetek jövőre már nem számíthatnak társaságiadó-kedvezményre, a sportvállalkozások azonban igen, az idei 122 milliárd után 132 milliárd forint értékben. A kormány úgy kalkulál, hogy a jegybanki alapkamat 1,1 százalékra nő, a költségvetés 321 forintos euróárfolyammal készült. Bár a kutatók vitatják, hogy a gazdasági növekedés lendülete olyan tartós marad, mint azt a kormány várja, az idei első negyedévben a hazai össztermék a 2018. január–márciusi időszak óta 5,3 százalékkal nőtt. A háztartások fogyasztási kiadásai 5,2 százalékkal, a beruházások 23,4 százalékkal haladták meg az előző évit. A mezőgazdaságot és a szociális szférát leszámítva valamennyi ágazat növelte kibocsátását.