Nem egyenlő minden gyermek az Orbán-kormány előtt: miközben a családvédelmi akcióterv újabb gyerkőcök megszületését ösztönzi, kisvárosnyi, már megszületett gyerekseregről mond le az állam. Számszerűsítettük az igazságtalanságokat.
Gyermek született a fiatal értelmiségi családba. Csak focilabdába rúghatnak
stiller ákos
Apáknaplopója
Gyermekbarát fesztivál a Bánki-tónál. Mint törpével egy óriás
fülöp máté
Néhány évtized alatt hatalmasat változott a szülői értekezletek képe – meséli egy idősebb budai tanítónő. Míg pályája elején kizárólag az anyák hallgatták végig a pedagógusi tájékoztatókat, most már szép számmal érkeznek az apák is a megbeszélésekre. Már nemcsak az ünnepségeken izzadnak fényképezőgéppel a kézben, de ott vannak a fogadóórákon is, amikor a tanerő a nevelési tanácsait igyekszik átadni a szülőknek.
A gyereknevelésben a magyar családoknál is alapvető szemléletváltozás ment végbe, az állami szabályozás viszont elfelejtette ezt követni. Az UNICEF elemezte, milyen gyerekbarát intézkedéseket enged meg magának a világ 31 legszerencsésebb országa (ide sorolták az OECD és az EU tagállamait). Az egyik kritérium az volt, hány hétre vállalja az állam az édesapák otthon maradását változatlan fizetési szint mellett. Magyarország ebből a szempontból a 23. helyen végzett, mivel itt egyetlen hétre engedik el a férfiakat a munkából. A magyar nők ezzel szemben 72 hétig is a gyermekük mellett maradhatnak változatlan bevételi forrással, ami a dobogó második helyét jelenti a nemzetközi összevetésben.
A hazai szabályozás valójában újratermeli a hagyományos nemi szerepeket, hiszen egyértelműen kijelöli, kinek a feladata a gyereknevelés. Japánban ezzel szemben az anyák 36, az apák pedig 30 hétre maradhatnak távol a munkahelyüktől, ha úgy tartják jónak. Igaz, ez nem jelenti azt, hogy élnek is a lehetőségekkel, a japán apák mindössze 5 százaléka tölti ki a teljes 30 hetes gyerekszabadságát. Az UNICEF megítélése szerint a nevelés szempontjából legalább féléves munkaszünet lenne célravezető mindkét szülő esetében.
Vegyes a kép Magyarországon az iskoláskor előtti oktatási integráció terén is. Hároméves kor alatt a magyar gyerekek 16 százaléka jár csak bölcsődébe (ez a rangsor 24. helyére elég), márpedig a nemzetközi szervezet véleménye szerint a szülők munkahelyi visszailleszkedése, a család bevételeinek megtartása alapvetően határozza meg a jólétüket. És tovább segíti a gyerek fejlődését, ha az intézmények magas színvonalú nevelői feladatot látnak el. Hároméves kortól aztán már Magyarországon is óvodakötelezettség van, ennek ellenére a statisztika szerint csak a gyerekek 87 százaléka jár ilyen intézménybe (ami nemzetközi összevetésben a 18. helyre elegendő).
Az UNICEF rangsorában a fenti faktorokat figyelembe véve Magyarország a középmezőnyben végzett, Litvániával és Lettországgal osztozva a 16. helyen. Az egyetlen igazán gyermekbarát intézkedést az anyák hosszú munkahelyi távolmaradásának lehetősége jelenti. Viszont mind szemléletében, mind intézményeinek felkészültségében megbukott az ország a családbarát politika vizsgáján.¬gergely márton
