Azelnökemberéretalált

Az isztambuli polgármesteri választáson elszenvedett csapás miatt a külpolitikai tévelygései kapcsán is önvizsgálatot tarthat Tayyip Erdogan török elnök. Ankara egyre jobban távolodik nyugati szövetségeseitől, az EU-tól és az USA-tól. Talán a szavazók nacionalista érzelmeire hatva a múlt héten Ciprus északkeleti partjainál megjelent egy második török kutatóhajó, a Yavuz, amely gázlelőhelyeket keresve 3300 méteres mélységben próbafurásokat végez három hónapon keresztül. Egy másik hasonló török hajó, a Fatih már régebb óta Ciprus északkeleti partjainál tartózkodik. Az EU a Földközi-tenger adott térségét az egységesként kezelt Ciprus felségvizeinek, kizárólagos gazdasági övezetének tekinti, és felszólította Ankarát az illegális fúrások befejezésére. Brüsszel utazási korlátozásokkal, török vállalati követelések befagyasztásával fenyegetőzik, de az opciók között van a Törökországgal kötött vámunió meghosszabbításáról szóló tárgyalások leállítása, sőt Törökország EU-tagjelölti státusának felfüggesztése (a felvételi tárgyalásokat jó egy éve befagyasztották).

Az EU-ra Ciprus és Görögország is nyomást gyakorol: az előbbi azzal is fenyegeti Brüsszelt, hogy ha nem lép fel erélyesen, elkaszálja Észak-Makedónia és Albánia uniós felvételi kérelmét. Törökország úgy tekinti azonban, hogy a saját és a csak Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság kontinentális talapzatán végez szénhidrogén-kutatásokat.

A NATO egységét veszélyezteti, hogy az USA és Törökország is kenyértörésre készül. E hónap végéig, azaz vasárnapig adott ultimátumot Washington Ankarának arra, hogy ha nem áll el az Sz–400-as orosz légvédelmi rendszer megvásárlásától, akkor kizárják az F–35-ös amerikai vadászgépprogramból. Ami azt jelenti, hogy Törökország nem kapja meg az igényelt száz korszerű vadászgépet, pilótái nem vehetnek részt a kiképzési programban, és az F–35-ös gépek alkatrészeit gyártó török vállalatok ellen is szankciókat hoznak. Török cégek közel ezer komponenst gyártanak, ebből 400-at kizárólag ők. Az USA amiatt aggódik, hogy az orosz légvédelmi rendszer nem kompatibilis a NATO-fegyverekkel, és Oroszország feltérképezheti az F–35-ös esetleges gyenge pontjait, ha azokat Törökország megkapja.

Erdogan külpolitikája következtében Törökország nyugati kapcsolatrendszere rendülhet meg, és megkérdőjeleződik NATO-partneri megbízhatósága is. A helyzet fonákja azonban, hogy Törökország geostratégiai helyzeténél fogva az észak-atlanti szövetség aligha fordíthat hátat Ankarának.