A gyermekkori kötődési minták vizsgálatára fejlesztették ki, és 12–18 hónapos gyerekekkel végzik, mert ebben a korban a legerőteljesebb az idegentől való félelem.
A biztonságos kötődésű gyerekek eleinte nem mennek messze az anyától, lassan, kíváncsian kezdik felfedezni az őket körülvevő világot. Az anyjuk távollétében feszültek lesznek, mások nem tudják őket megnyugtatni, csak az ő visszatérésük. Ezek az anyák megbízhatóan gondoskodnak a gyerekeikről; akik ilyen miliőben nőnek fel, azok felnőttkori kapcsolataiban a kiegyensúlyozottság, a bizalom, a közelség, a kölcsönös tisztelet dominál majd.
A bizonytalan kötődésű gyerekek nehezen tűrik az anya távollétét, ám az ő újbóli megjelenése sem nyugtatja meg őket. Hol vágynak rá, hol elutasítják. Alapélményük: nem lehetnek biztosak abban, hogy az anyjuk önmagukért szereti őket, és védelmet nyújt nekik. Ezek a gyerekek felnőttként általában szoronganak, félnek attól, hogy elhagyják őket, kevés az önbizalmuk, és gyakran féltékenykednek.
A bizonytalan-elkerülő kötődés többnyire az erősen rideg „ne nyafogj, nem illik sírni” típusú miliőben alakul ki, amelyben sokszor elmarad a gyengéd ölelés, az érintés. Az így felnövő gyerekek közömbösek az anyjuk iránt, mert hamar megtanulják, hogy nem érdemes megmutatniuk magukat és az érzelmeiket. A felnőttkori „elutasító kötődés” hátterében sokszor ilyen gyerekkori tapasztalatok állnak. Kapcsolataikban kerülik az elköteleződést, teljesítményorientáltságuk, a másik igényeinek figyelmen kívül hagyása, leértékelése és nagyfokú bizalmatlanságuk miatt nem igazán könnyű velük az élet.
A dezorganizált kötődést mutató gyerekek általában súlyosan bántalmazó környezetben nevelkednek, amelyben fizikai, szexuális, érzelmi abúzus éri őket, szüleik alkoholisták, rendszeres drogfogyasztók. Viselkedésük bizarr, előre-hátra hintáznak, ismétlődő kéz- és fejmozdulatokat végeznek, simogatják testrészeiket. Ők egyszerre keresik és utasítják el a közelséget. Számukra a világ félelmetes hely, a kiszolgáltatottság, a tehetetlenség alapélményükké válik. Komoly önértékelési nehézségekkel küzdhetnek, különösen érzékenyek az elutasításra, fokozott az intimitás iránti vágyakozásuk, ellenségességük és az indulatosságuk egyidejű jelenléte párkapcsolati konfliktusokat, erőszakot kelt életre. ¬
