Az utóbbi évtized legsúlyosabb oroszországi tengeralattjáró-balesete történt a Barents-tengeren. És ismét működtek a régi reflexek, úgy tűnik, Moszkva annak ellenére el akarta tussolni az ügyet, hogy az önfeláldozó katonák komoly katasztrófát akadályoztak meg.
Gyászolók az elhunyt tengerészek sírjánál. A titkolózás örvénye
afp / OLGA MALTSEVA
Katasztrófáksorozatban
Súlyos balesetek kísérik a szovjet, majd az orosz tengeralattjárók fejlesztését és üzemeltetését. A feltűnően sok katasztrófa hátterében a szakértők szerint elsősorban az áll, hogy az alacsonyabb rangú csinovnyikok hatalmas nyomás alatt élnek. Ezért sokszor a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyásával próbálják gyorsítani a teszteket, illetve végrehajtani a feladatokat. Most pedig – amikor az évek óta tartó gazdasági válság miatt a védelemre is kevesebb pénz jut – még nagyobb a feszültség, és sokasodnak a hibalehetőségek. Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb – és ismertté vált – szovjet és orosz tengeralattjáró-balesetei:
¬ 1961. január 27.: Az SZ–80-as számú tengeralattjárót merülés közben érte baleset. A legénység kikapcsolta a jégtelenítőrendszert, így nem működött a víz útját elzáró szelep. Az SZ–80-as megtelt vízzel, a motorok leálltak, 68 ember veszett oda.
¬ 1962. január 11.: A B–37-es lajstromszámú tengeralattjáró felrobbant, miután tűz ütött ki a torpedórészlegben. A katasztrófa a Poljarnijban lévő támaszponton, dokkolás közben történt, és súlyosan megsérült a közelben lévő SZ–350-es számú hajó is. Összesen 122 ember vesztette életét.
¬ 1968. március 8.: A dízelmeghajtású, 98 embert szállító K–129-est Hawaii partjaitól 3000 kilométerre érte ismeretlen okból bekövetkezett baleset. A hivatalos változat szerint a tengeralattjáró túl mélyre süllyedt, emiatt megsérült a burkolata, s betört a víz. Más források szerint nem kizárt, hogy a K–129-es összeütközött egy amerikai hajóval. A roncsokat a szovjetek nem találták meg, az amerikaiak viszont 1974-ben rábukkantak.
¬ 1970. április 12.: Rövidzárlat miatt tűz ütött ki a gyakorlatozó atommeghajtású K–8-ason. A lángok eloltása után a Spanyolország közelében lévő tengeralattjárót biztonságos helyre akarták vontatni, ám az a viharos tengeren elsüllyedt. A tűz és a vízbetörés következtében 52-en haltak meg, 73-an – akik átmentek a mentőhajóra – életben maradtak.
A Kurszk. Hazug magyarázkodás
afp
¬ 2000. augusztus 12.: Az atommeghajtású Kurszkon lévő egyik torpedó felrobbant, s életét vesztette a fedélzeten tartózkodó 118 tengerész. A hivatalos magyarázat szerint az egyik torpedó hajtóanyaga gyulladt meg, de sokan kétségbe vonják ezt, s úgy vélik, a hullámsírba merült Kurszkon titkos kísérletek folytak.
¬ 2003. augusztus 30.: Kilencen haltak meg, amikor a viharban elsüllyedt a K–159-es atom-tengeralattjáró, amelyet éppen kikötőbe vontattak volna, hogy kiszereljék belőle a reaktorokat.
¬ 2006. szeptember 7.: A Danyiil Moszkovszkij atom-tengeralattjáró motorszekciójában kitört tűzben két tengerész vesztette életét.
¬ 2008. november 8.: A dokkban álló, atommeghajtású K–152-esen a tűzjelző rendszer hibája miatt aktiválódtak az oltóberendezések, és emiatt megfulladt húsz tengerész, illetve kikötői munkás.
¬ 2013. szeptember 16.: A Vlagyivosztokban lévő Tomszk atom-tengeralattjáró borult lángokba, a balesetben tizenöten szenvedtek súlyos sérüléseket.
