Eljátszották

George Bush amerikai elnök 1989. júliusi magyarországi látogatásától azt várták, hogy bejelenti az USA kelet-európai politikájának új alapelveit. Ezt erősítette meg az Ellenzéki Kerekasztallal folytatott találkozóján Mark Palmer akkori budapesti amerikai nagykövet is. Ehhez képest Bush – mind lengyelországi, mind magyarországi látogatásán – feltűnően visszafogott volt. A lengyeleknek egymilliárd dolláros segélyt ígért ugyan, ám meglepetésre maradásra kérte Wojciech Jaruzelski elnököt, aki 1981-ben bevezette a szükségállapotot. Magyarországra még pénz se nagyon jutott, ezt a látogatást Bush mintegy 40 millió dollárnyi ígéretből megúszta. Nagyobb támogatást már csak azért sem akart adni, mert abból az akkor még hatalmon lévő állampárti vezetés húzott volna hasznot. Bush úgy akarta kifejezni a támogatását a kelet-európai változásokhoz, hogy szem előtt tartsa a Szovjetunió biztonsági érdekeit. Gorbacsov hatalmon tartása volt ekkor fontos számára, mert az amerikai külügyérek tartottak attól, hogy ha túl gyors és radikális változások kezdődnek Kelet-Euró­pában, akkor a Szovjetunióban konzervatív visszarendeződés következhet be. Kelet-Európa szovjet érdekszféra maradna. Intő példa volt Kína, ahol éppen abban az időben brutálisan szétverték a demokratikus változásokat követelőket. Bush budapesti beszédeiben óvatos támogatását fejezte ki a változások iránt, s az ellenzékkel folytatott találkozóján is visszafogott volt. Ugyanakkor ő volt az első amerikai elnök, aki hivatalos látogatást tett Magyarországon, már a jelenléte is azt sugallta, hogy az Amerikai Egyesült Államok támogatja a kelet-európai erőfeszítéseket a szovjet érdekszférából való megszabadulásra. ¬