Papírforma
Végrehajtani a Brexitet, egyesíteni az országot, legyőzni Jeremy Corbynt – ismertette céljait Boris Johnson, miután a brit konzervatívok a vezérüknek választották, így egyúttal a kormányfői posztot is átveszi. A 2016-os népszavazáson az EU-ból kilépés szószólójaként hazudozásokra is képes Johnson – ahogy az várható volt – fölényesen győzött. A kormánypárt 160 ezres tagságából, 87 százalékos részvétel mellett, 92 ezren adták rá a voksukat, közel kétszer annyian, mint a szintén Brexit-párti Jeremy Hunt külügyminiszterre. Johnson előtt az utat Theresa May nyitotta meg, amikor június 7-én bejelentette lemondását, mert az alsóház háromszor is elutasította a brit uniós tagság megszűnéséről általa Brüsszellel kötött megállapodást. A meggyőződéses euroszkeptikus Johnson 2008-tól két cikluson át londoni főpolgármester, 2016-tól pedig másfél éven át külügyminiszter volt. Utóbbi posztról azért távozott, mert nem tudta elfogadni, hogy May feladta az úgynevezett kemény Brexitet. Bár bízik a feltételek újratárgyalásában, Johnson többször megerősítette, hogy az október 31-éig meghosszabbított határidő lejártakor Nagy-Britannia mindenképpen kilép az EU-ból, megállapodással vagy a nélkül. A beláthatatlan következményekkel járó éles szakítás megosztja a pártját és az alsóházat, s nem kizárt, hogy bizalmatlansági szavazással is szembe kell majd néznie.
