Csakülök,ésmesélnek
Nyolc év alatt csaknem 720 milliárd forintot költött a kormány, hogy egyperces híreinek sulykolásával a lehető leghatékonyabban befolyásolja potenciális választóinak valóságképét. A pénzből bőven jutott NER-közeli figuráknak is.
Átvágó képek
Ridiküléspúder
Beetetés
A gyér nézőszám harmatgyenge reklámbevételeket produkál: a hirdetők 2011 óta mindössze 38 milliárd forintot tettek hozzá a közmédia büdzséjéhez. Ráadásul ennek a summának egy része is közpénz. Az Adax – Kantar Media listaáras adatai szerint 2017-ben, 2018-ban, illetve 2019 első felében állami szereplők dobták össze a közmédia reklámbevételeinek 5–7 százalékát. A legnagyobb hirdetők között vannak a Miniszterelnökséghez kötődő hivatalok, a Budapest Bank, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Turisztikai Ügynökség, az Országos Választási Iroda, az Államadósság-kezelő Központ, a Budapest Fesztiválközpont Kht., valamint az MVM. De hirdetett a Magyar Nemzeti Bank, az Eximbank, a Paksi Atomerőmű, a Posta és a BKK is. A piacról nagyjából a szokásos kör próbálta elérni a fogyasztókat a közmédiában is: a legnagyobb értékben az illatszerekkel, gyógyszerekkel és vegyi árukkal kereskedő Reckitt Benckiser hirdetett az MTVA-nál, valamint a Procter & Gamble, a Lidl, az Unilever és különböző gyógyszergyártó cégek.
Bár a közmédia működtetése az elmúlt években százmilliárdokat emésztett fel – és ez jövőre sem lesz másként –, televíziós csatornáinak nézettsége meglehetősen szerény. Ezt az adatot 2016-tól érdemes vizsgálni, ekkor állt fel ugyanis a jelenlegi struktúra: az M1 ebben az időszakban már aktuális hírcsatornaként működött, és az M4 Sportnak is ez volt az első teljes éve. A Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatói beszámolóiból tudhatjuk, hogy a Duna TV közönségaránya 2016–2018-ban 4–6,1 százalék között mozgott, az M1-é 2,9–3,4 százalék, az M4 Sporté 2,1–3,1 százalék között, a többi csatornáé pedig meg sem közelítette a 3 százalékot, miközben a TV2 és az RTL Klub rendre 10 százalék fölött teljesített. (A közönségarány azt mutatja, hogyan oszlik meg az egyes csatornák, illetve műsorok nézettsége az adott időszakban az összes tévénéző között.) A tendencia ráadásul csökkenő, 2018-ban a közszolgálati csatornák közül egyedül az M4 Sport tudott erősödni – nem kis részben a foci-vb-nek köszönhetően. Tavaly a legnézettebb tévéműsor a Franciaország–Horvátország vb-döntő volt, 1,5 millióan nézték az M4-en, a közönségaránya 43,7 százalék volt. A kereskedelmi televíziók sikereihez azonban nem kellenek világszenzációk. A sorozatok között tavaly a 2. helyen végzett az X-Faktor 4. része az RTL Klubon, 1,3 milliós nézettséggel és 30,3 százalékos közönségaránnyal. A Mi kis falunk 1. részét ugyanott 1,12 millióan nézték, közönségaránya 25 százalék volt. A legnézettebb játékfilm pedig a Reszkessetek, betörők! sokadik vetítése volt a TV2-n: 975 ezren nézték, 23,5 százalékos közönségarány mellett.
A rádiók esetében egészen más a helyzet. Tavaly szeptemberig a Petőfi volt a leghallgatottabb magyarországi rádió, amit a Kossuth követett, azóta a kormányközeli alapítványba bepakolt Retro Rádió ugrott az élre. A magyar nótákat és cigányzenét játszó Dankó Rádió a hatodik, míg a klasszikus zenét sugárzó Bartók a hetedik helyet foglalta el a piacon.
