Ismeretlen ismerősök
Nem elegendő a felhasználói adatok névtelenné tétele, az egyén még így is azonosítható – állítják brit kutatók. Az Imperial College London szakemberei az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) egyre gyakoribb megsértése, valamint az Egyesült Királyság kormánya által a GDPR iránymutatásainak felülvizsgálatára irányuló kezdeményezése miatt kezdték el vizsgálataikat. Kimutatták, hogy mesterséges intelligencia bevetésével még az anonimizált, személyazonosításra látszólag alkalmatlan adatokból is visszakövethető az egyén. A kormányok és a vállalatok által megosztott adatok mintavételezettek és anonimek. Mivel eltávolítják belőlük az azonosításra alkalmas információkat, például a nevet vagy az e-mail-címet, már nem vonatkoznak rájuk az adatvédelmi előírások, így szabadon használhatók, értékesíthetők. A londoni kutatók azonban bebizonyították, hogy az amerikai felhasználók 99,98 százaléka újraazonosítható bármelyik anonimizált adatállományból, és ehhez mindössze 15 jellemzőre van szükség. Luc Rocher, a tanulmány társszerzője egy példával világította meg ezt: sok 30 év körüli férfi él New Yorkban, viszont közülük kevesebben születtek január 5-én, még kevesebben vezetnek piros sportkocsit, és ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy kertvárosban élnek, két kislányuk van, és kutyát is tartanak, nagy valószínűséggel rá is találtunk a konkrét személyre. A Nature Communicationsben megjelent tanulmány a politikai döntéshozók figyelmét szeretné felhívni arra, hogy többet kellene tenniük a magánélet védelméért. Bár bizonyos korszerű titkosítási technológiák segíthetnek a megbízhatóbb adatvédelemben, és a felhasználón is múlik, milyen adatokat ad ki magáról, a megnyugtató megoldást a szabályozás megváltoztatása jelentheti.
