AzEstfénypontja

„Részt szeretnénk venni a Magyar Nemzeti Bank kötvényprogramjában. Ehhez már elkezdtük a 4iG minősíttetését, és tárgyalunk a kötvények egy részét lejegyző kereskedelemi bankokkal is” – jelentette ki a HVG-nek Jászai Gellért, az informatikai piacon meghatározó 4iG főtulajdonos-vezérigazgatója. A jegybank által meghirdetett konstrukció szerint az MNB maximum 20 milliárd forintot jegyezhet le egy-egy vállalat kötvényeiből. Márpedig piaci hírek szerint a 4iG nagyjából 50-60 milliárd forintot fizet a T-Systems egyes üzletágaiért. A feltételek közé tartozik az is, hogy az MNB egy-egy kötvénysorozatnak legfeljebb a 70 százalékát birtokolhatja, így ebben a programban várhatóan 29 milliárd forintnyi kötvényt bocsáthat ki a 4iG (az értékpapírokat be kell vezetni a tőzsdére). A T-Systems megszerzéséhez persze még egyéb forrásokra is szüksége lesz a 4iG-nek, Jászai mozgósíthatja erre a célra a saját Opus-részvényeit, illetve a vállalat felvehet bankhitelt.

Jóllehet Mészáros Lőrinc kisebbségi tulajdonosként még jelen van a 4iG-ben (ami nyilván számít is a cég által sűrűn elnyert állami megrendeléseknél), a T-Systems megvételét nem feltétlenül a gázszerelőhöz köthető bankok, az MKB vagy a Takarékbank pénzelik majd. „A 4iG jelenlegi bankjaival, a Budapest Bankkal és a Raiffeisennel, de másokkal is tárgyalok” – mondja erről Jászai. Vida József, a Takarék-csoport első embere pedig azt hangsúlyozta a HVG-nek, hogy „nem vagyunk összeláncolva Jászai úrral”. Mindez erősíti azt a verziót, hogy a 4iG távolodik Mészáros Lőrinc tőzsdei birodalmától, és önálló hadállásokat épít.

Nagyban folyik még az alkudozás arról, hogyan zajlik majd le pontosan 2019 egyik legnagyobb magyarországi akvizíciója, a T-Systems megvásárlása a német hátterű Magyar Telekomtól. Nyílt titok, hogy az üzlet fő paramétereit egészen magas szinten, a Deutsche Telekom vezérkara és a magyar kormányfő egyeztette. Annyit tudni lehet, hogy a Telekom szolgáltatásait a kis- és középvállalati szektornak, a nagyvállalatoknak és a közszférának jutalék ellenében terítő T-Systems üzletágai közül az utóbbi kettő megy át a 4iG tulajdonába. Az egyezkedés most azon folyik – magyarázta a HVG-nek Jászai –, hogy a kezükbe kerülő T-Systems e tevékenységek után csak a jutalékot kapja meg, vagy a körülbelül 40-50 milliárd forint árbevételt is, ami eddig a Telekomnál csapódott le. Vagyis elképzelhető, hogy nem „csak” egy 114 milliárd forintos éves árbevételű, hanem egy 150-160 milliárdos óriáscég kerül a 4iG érdekeltségébe. Ez nemcsak számviteli kérdés, hanem befolyásolja a T-Systems költségeit, nyereségességét és természetesen az árát is.

Bárhogyan lesz is, a nevét egyelőre megőrző T-Systems továbbra is értékesíti a Magyar Telekom szolgáltatásait – szögezte le Jászai. A 4iG–T-Systems együttes új célja a nemzetközi tőkepiaci megjelenés, sőt Jászai már a tranzakció finanszírozásába is bevonná a külföldi invesztorokat. Mint állítja, egyes neves külföldi bankházak máris érdeklődnek, ám a kilétüket egyelőre titkolja.

AFP / ROBYN BECK

Papp István a Microsoft Magyarország vezérigazgatója volt abban az időszakban, amikor az amerikai hatóságok szerint több korrupciós eset történt Magyarországon a cég szereplésével, sőt rendszerszinten korrupciós mechanizmusokat működtettek. Az USA tőzsdefelügyeletének (SEC) jelentése szerint 2014-ben legalább két állami szervezet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve az Országos Rendőr-főkapitányság egy-egy beszerzése biztosan érintett volt az ügyben. Az adóhatóság elnöke ekkor a kitiltási botránnyal híressé vált Vida Ildikó volt, az informatikai beszerzésekért pedig Orbán Viktor miniszterelnök vejének a testvére, Tiborcz Péter felelt. Az ORFK a tőzsdefelügyeleti jelentés nyilvánosságra kerülése előtt pár nappal kategorikusan tagadta, hogy bármi köze lenne a Microsoft-ügyhöz.

Jelentésében a SEC az árazáson kívül egy másik jellegzetes csalási módot is leír: a Microsoft Magyarország külsős cégeknek fizetett, hogy a szoftverek vevőinek támogatási, tanácsadási szolgáltatásokat nyújtsanak. A cég jelentései alapján azonban nem világos, hogy ezek a külsős cégek valóban elvégezték-e a rájuk bízott munkát. Itt a SEC három magyar intézményt említ, az ORFK-n és a NAV-on kívül az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézetet. Sőt az utóbbi esetében a tényleges munkát az intézet egyik alkalmazottja végezte (volna) el, őt a Microsoft munkanaplóiban álnéven szerepeltették.

A Microsoft Magyarország és anyacége még júliusban peren kívül megegyezett az amerikai igazságügyi minisztériummal, ebben elismerték, hogy a cég viszonteladói és egyes akkori vezetői csalási és korrupciós ügyletekben vettek részt. A Legfőbb Ügyészség információkéréssel fordult az USA igazságügyi minisztériumához – közölte Polt Péter. A legfőbb ügyész szerint a megkeresésre azért volt szükség, mert az ügyészség csak „hivatalos tudomásszerzés” alapján rendelhet el nyomozást – értelmezése szerint tehát a bárki számára nyilvánosan elérhető iratok megtekintése nem számít annak.

Az USA-ban amúgy kezdik komolyan venni a külföldi korrupciót, augusztus 2-án egy olyan új, kétpárti törvényjavaslatot mutattak be a képviselőházban, amely lehetővé tenné az ottani hatóságoknak, hogy a kenőpénzeket kérő vagy elfogadó külföldi tisztviselők ellen is büntetőeljárást indítsanak.

stiller ákos

Az Est Media több mint két évtizedes múltja a tőzsde hőskoráig nyúlik vissza: egykor kárpótlási jegyek hasznosítására alakult, Virginia néven, aztán econet.hu elnevezéssel előbb informatikával foglalkozott, majd médiabirodalmat épített. Mostani nevét nyolc éve vette fel, a Pesti Est programújságot kiadó vállalatcsoport felvásárlása után. Több rádió és a Sziget többségi részesedése is az érdekeltségei közé tartozott – ebbe is, abba is belebukott. Nyilván nemcsak a gazdasági krízis, hanem a politika is belejátszott ebbe – az előbbinél a reklámköltések centralizálása, az utóbbinál a Sziget Fesztivál tetemes bérleti díja, amelyet a főváros vetett ki rá. A finanszírozást a saját értékpapírjaival megoldani próbáló Est Media árfolyama összeomlott, és a cég kényszerpályára került. Hogy kifizethesse legégetőbb adósságait, el kellett adnia szigetbeli érdekeltségét, majd 2015–2016-ban a médiacégeit is leépítette; a romhalmaz egy részét az ismert tőkepiaci befektető, Móricz Gábor vette meg.

Végül, 2017-ben csődbe menekült az Est Media. Bár négymilliárdos adósságot görgetett maga előtt, ebből – mondja Balázs Csaba menedzser – csak körülbelül egymilliárddal tartoztak külső hitelezőknek, a többi belső hitel volt. A csődegyezség lényege az volt, hogy a különféle hatóságok – a Budapesti Értéktőzsde, az adóhatóság, a jegybank – 100 százalékban megkapták követelésüket, a többi hitelező pedig csupán 2,5 százalék erejéig, választásuk szerint részvényben vagy készpénzben. Akik hittek a cég árfolyamában – vagy hatásuk volt annak alakulására –, még vettek is követeléseket. A sokmilliárdos kötelezettség elengedését tükröző 2018-as mérleget azonban nem hitelesítette a könyvvizsgáló: egyrészt nem látta biztosítottnak az üzletmenet folytatását, másrészt a cég tőkehelyzetét korábban egy 70 millió forintos, idén június végén lejáró váltóval stabilizálták, aminek a kifizetését kétségesnek ítélte. Az ominózus váltót még a Balázs érdekkörében álló egyik cég bocsátotta ki; ennek esedékességét egyelőre meghosszabbították.