Azegyetlenlehetőség
Szokatlan durvasággal lép fel hétről hétre az orosz rendőrség a szabad választásokat követelő moszkvai tüntetők ellen, miközben a hatalom mindenképpen szeretné eltántorítani a harctól a legismertebb ellenzékit, Alekszej Navalnijt.

A hatalom ideges


Fájdalmaspárhuzamok

Ellenzéki hang
Több jel utal arra, hogy az Orbán-kormány, legalábbis részben, Vlagyimir Putyin Oroszországát tartja követendő példának, s mivel az elvek és az eddigi gyakorlat között sok a hasonlóság, az sem kizárt, hogy a két rendszer hosszabb távú pályaíve is hasonló lesz. A magyarországi tüntetések békések, erőszakra eddig csak „kicsiben” volt példa, amikor a Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgatóhoz és FTC-elnökhöz köthető Fradi Security kopaszai 2016-ban fizikai erőszakkal akadályozták meg, hogy az MSZP beadja népszavazási kezdeményezését a vasárnapi boltzár ügyében.
A főbb hasonlóságok:
Az „ostromlott vár” szindróma fenntartása. A központi propaganda szerint Magyarországot a migránsok és a liberális brüsszeli bürokraták akarják térdre kényszeríteni, míg Oroszországot – sugallja a Kreml – a Moszkvától tartó Nyugat kívánja leigázni.
Az illiberalizmus építménye. Az orosz szuverén demokrácia és a magyar illiberális demokrácia gyakorlatilag ugyanaz: a külföld egyáltalán ne szóljon bele az ország belső ügyeibe. A hatalom Moszkvában és Budapesten is arra hivatkozik, hogy vége a liberalizmus korszakának, az európai országoknak nem multikulturalizmusra, nyitottságra és befogadásra, hanem a keresztény kultúrára, valamint a nemzeti hagyományokra van szükségük. Mindkét rezsimet jellemzi a nemzeti kisebbségekkel szembeni intolerancia és a homofóbia, illetve az erősödő Nyugat-ellenesség. Látványos barátság alakult ki Orbán és Putyin között: rendszeresek a csúcstalálkozók – a következő októberben lesz –, és a magyar kormány tagjai sürgetik a Moszkva-ellenes EU-szankciók eltörlését.
Növekvő korrupció. Oroszországban és Magyarországon is virul a korrupció, és mindkét országban évről évre romlik a helyzet. Magyarország eredménye néhány év alatt kilenc pontot romlott a százpontos listán, s ezzel párhuzamosan az 1989-es rendszerváltás óta a legrosszabb értékelést kapta a politikai szabadságjogok betartását figyelemmel kísérő felmérésekben.
Rendszerközeli oligarchák és a nyomuló család. Oroszországban is megvannak a helyi Mészáros Lőrincek és Tiborcz Istvánok. Az orosz oligarchák közül is csak azok nyerhetnek zsíros közbeszerzéseket, akik nem vonják kétségbe, ki a főnök – Mihail Hodorkovszkij, aki ezt megkérdőjelezte, hamarosan egy börtönvarrodában gondolkodhatott, hogy jól tette-e. Putyin kisebbik lányának, Jekatyerinának a férje, Kirill Samalov – amíg el nem váltak – milliárdos üzletrészt kapott a Szibur nevű petrolkémiai óriásban. De csak addig lehetett tulajdonos, amíg családtag volt.
Soros és a civilek. Oroszország mintaként szolgált Orbánék Soros- és civilellenes kampányához, a moszkvai parlament a magyar előtt fogadta el a külföldi pénzeket is felhasználó civil szervezeteket „külföldi ügynöknek” minősítő törvényt. Soros György Moszkvában is a gonosz megtestesítőjének számít, azzal megspékelve, hogy Oroszországban erősebb az antiszemitizmus, mint Magyarországon, így az ottani „anti-Soros”-kampánnyal két legyet lehetett ütni.
A független és ellenzéki média kiszorítása. Oroszországban is állami kezekben, illetve megbízható befektetők tulajdonában van az elektronikus médiumok túlnyomó többsége. Az ellenzéki hangot az Eho Moszkvi nevű rádió jelenti, míg a digitális térben több független honlap is működik. Nem szállták viszont meg a Kreml-párti oligarchák a vidéki sajtót, ez ugyanis nagyon kevés embert ér el, s nem is érdemes vele foglalkozni.
A sport mint politika. Valószínűleg a kommunista hagyományokból maradt meg a sport politikai eszközként kezelése. Mindkét országban folyamatosan azt számolja a politika és a kormányzathoz közeli média, hány érmet nyertek a sportolók. Magyarország és Oroszország is törekszik a nagy események – vizes-, illetve labdarúgó-világbajnokság – megrendezésére, és persze közös a vezér sportimádata is, a dzsúdó, illetve a foci. Az oroszok szerencsésebbek, ott csak a cselgáncsiskolák nyílnak szakmányban, míg Magyarországon lassan minden számottevő településen lesz egy többezres stadion. Igaz, mivel Jekatyerina az akrobatikus rock and rollt szereti, Moszkvában egy 30 millió dolláros csarnokot építettek a táncosoknak.