Belénkkötnének

Intel Corporation / Tim Herman

Nem csupán az emberi agyat lehetne összekötni a számítógéppel, az is erősen foglalkoztatja a kutatókat, hogy érdemes lenne az agy mintájára konstruálni komputereket. A neuromorf (az idegsejtek működésére hasonlító) számítástechnika fogalma az 1980-as években született. A friss fejlemények közé tartozik, hogy az egyik vezető chipgyártó, az amerikai Intel júliusban olyan rendszerrel állt elő, amely 64 mikrochipben nyolcmillió „idegsejtet” tartalmaz. Az év végéig százmilliót terveznek. Ez persze még mindig nem sok az agy nagyjából százmilliárd neuronjához képest, de a kutatók szerint vannak olyan egyedi számítási feladatok, amelyeket a kis műagy (kódnevén: Pohoiki Beach) már most is ezerszer gyorsabban old meg, mint a hagyományos rendszerű számítógépek. Az Intel az önvezető autók vezérlésétől a műlábak mozgatásáig és a robotok mesterséges „bőrének” tapintóképességéig sok lehetséges alkalmazást említ.

Mások még nagyobbat gondolnak. Közéjük tartozik Sam Altman, az amerikai OpenAI (nyílt mesterséges intelligencia) kutatócég főnöke. Az általa elképzelt gép bármire képes lenne, amire az emberi agy. Ezt hívják a kutatók általános mesterséges intelligenciának. Hasonló célokat tűzött ki a Google anyacégéhez, az Alphabethez tartozó DeepMind laboratórium, amely arról is nevezetes, hogy gépe, az AlphaGo megveri a go játék bármelyik bajnokát. Igaz, ez egyúttal jelzi, hogy a mesterséges intelligencia egyelőre csak nagyon speciális feladatokban tud nagyon jó lenni, és távol áll attól, hogy bármivel megbirkózzon. Mai tudásunk szerint korántsem biztos, hogy sikerülhet agyat alkotni hardverből és szoftverből – de a verseny már folyik. Az OpenAI júliusban azzal került a hírekbe, hogy egymilliárd dolláros megbízást kapott a Microsofttól az agymunkára.