Góliát
Bátorság kell hozzá, hogy valaki a svéd jóléti társadalom sötét oldalát tárja a nagyközönség elé. A dráma írója és rendezője, Peter Grönlund szociális és politikai problémákat feltáró rövidfilmjeivel több díjat nyert. Mostani nagyjátékfilmjét családi konfliktusra fűzi fel, de közben bemutatja a svéd alvilág működését is. A rendező közéleti érdeklődése miatt biztosra vehető, hogy a fikció valós alapokra épül. A kis iparvárosban kilátástalan az élet, alig van munka. Az ott élők vagy elvándorolnak, vagy törvénytelen úton szereznek pénzt. A főhős Kimmie apjának drogkereskedelemért börtönbe kell mennie. Kisebb tétellel bukhatott le, mert csak 16 hónapot kapott. Nagy családot tart el díleri bevételéből, ezt az anya segélye egészíti ki, de arra ezentúl dacosan nem tart igényt. Azt eszeli ki a házaspár és a drogügyletet lebonyolító banda, hogy a legidősebb, de még nem nagykorú gyerek, Kimmie szálljon be, amíg apja a büntetését tölti. Mintha jól jött volna az ítélet, hogy végre legyen ok a nagyfiút bevonni az üzletbe. Kimmie inkább kistestvéreit pátyolgatná, és ha tovább nem tanulhat, elmenne a barátnőjével, hogy egy másik városban új életet kezdjen. Felveti, hogy anyja is dolgozhatna. Mintha nem venné komolyan azokat a fájdalmakat, amelyekre hivatkozva az asszony nem keres munkahelyet, és a történet sem tér ki e kínok eredetére. Sikerül meggyőzni Kimmie-t, hogy a klánban az apai minta követése kötelező? A főhőst remekül alakító Sebastian Ljungblad mindenesetre az életben sem tudott elszakadni a szereptől. Nemrég pénzbüntetésre ítélték csalásért, bár tagadja a tettet.
