Már az osztrák sajtó is úgy tálalja, hogy az Orbán család is érdekelt a Fertő tó körüli,75 millió eurós állami beruházásban. Ráhel, a kormányfő lánya mellett a vő, Tiborcz István szintén felsejlik a háttérben.
A Fertő tó ma és a jövő (a látványterven). Ilyen volt, ilyen lesz?
Túry Gergely; ciberpress.hu
Mégzöld
„Megegyeztünk abban, hogy a jövőben közösen lépünk fel mind az osztrák, mind a magyar oldalon az aránytalan, észszerűtlen fejlesztésekkel szemben” – mondta Major Gyula, a Fertő Tó Barátai mozgalom vezetője a HVG-nek. A burgenlandi és a magyar zöldeknek ugyanis nem csak a fertőrákosi program miatt fáj a fejük, Regina Petrik osztrák képviselő szerint „az osztrák vízparton is aranyláz tört ki, a helyzet drámai. Weiden am Seeben 28 lakásos park épült kertekkel, parkolóhelyekkel, Oggauban villák emelkednek. A nagy szállodák egyáltalán nem illenek a helyi építési kultúrához, a vízpartnak mindenki számára nyitva kell állnia.”
A magyar beruházással kapcsolatosan a jogorvoslati lehetőségek határideje lejárt. Változtatást elérni csak államközi kapcsolatokon és nemzetközi szervezetek bevonásával lehet. Jelenleg ennek a lehetőségét keresik. Egyebek közt abba próbálnak kapaszkodni, hogy néhány évvel ezelőtt már készült a tájra vonatkozó arculati tanulmány, amely megőrzendő értékként kezeli a tó magyar oldalán, a hatvanas években épült, nádfedeles cölöpházakat, míg a legfrissebb látványterveken ezek már nem szerepelnek. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a mozgalom képviselői szerint az ezekre a cölöpépítményekre kötött, korábban 99 éves bérleti szerződéseket határozatlan idejűre módosították. Hogy mi lesz a sorsuk, nem tudni, katasztrófa-, és természetvédelmi kérdéseket kell állítólag még tisztázni. Kárpáti Béla, a fejlesztésekért felelős Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezetője, helyi KDNP-alelnök július 23-án az osztrák ORF-nek mindenesetre fenyegetően úgy nyilatkozott a cölöpházakról, hogy „fogy körülöttük a levegő”. Kétségtelen, a cölöpházakat fel akarják számolni, bár döntés még nincs, a tulajdonosokkal nem állnak szóba, a leveleikre nem válaszolnak. A 21 cölöpházból 10 vállalatok, hivatalok tulajdonában van, ezeket üdülőként használták. A tervekből az nem derül ki, hogy milyen lehetőséget kapnának kárpótlásul ezeknek az intézményeknek a dolgozói.
Hasonlóan bizonytalan a helyzetük a hajózási cégeknek is: az engedélyük tíz évre szól ugyan, de nem tudni, mi lesz a sorsuk a beruházás után. Télen már kitiltották őket a tóról, majd ideiglenesen, augusztus 31-éig visszamehettek. Azt nem tudják, hogy szeptembertől mi lesz, előrendeléseket nem tudnak felvenni.
